A májusi cannes-i filmfesztivál alatt zajló vásáron bemutatnak egy részletet a Dragomán György A fehér király című regénye nyomán forgatott brit filmből, amelynek premierjét egy későbbi nemzetközi mustrára tervezik – osztotta meg értesülését pénteken a The Hollywood Reporter.
2016. április 30., 12:192016. április 30., 12:19
A film globális eladási jogait a Fortissimo Films szerezte meg, amely a közelgő cannes-i filmvásáron akarja értékesíteni a produkciót.
A THR.com emlékeztetett arra, hogy Dragomán György A fehér király című regénye harminc nyelven jelent meg. A The White King című, angol nyelven Magyarországon forgatott produkció forgatókönyvírója és rendezője Alex Helfrecht és Jörg Tittel.
A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceaușescu Romániája, nem egy valódi ország, helyszín jelenik meg, Jörg Tittel a „Gépnarancs világaként” festette le. „Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna” – mondta tavaly nyáron Budapesten, a forgatás kezdetén Tittel az MTI-nek.
A film főhősét a 12 éves Lorenzo Allchurch, a fiú édesanyját Agyness Deyn (A titánok harca, Ave, Cézár!) alakítja. A disztópia a nem túl távoli jövőben játszódik egy elzárt kis országban, amelynek uralkodó rezsimje megfélemlíti polgárait, kémkedik utánuk, minden lépésüket drónokkal és kamerákkal figyeli katonai hatalmára támaszkodva. A történet szerint Dzsátá (Lorenzo Allchurch) apját bebörtönzik, őt pedig anyjával (Agyness Deyn) együtt árulónak bélyegzik.
A további szerepeket mások mellett Jonathan Pryce, Greta Scacchi, Fiona Shaw, Clare-Hope Ashitey és Olafur Darri Olafsson alakítja. Jelenleg a film utómunkálatai folynak, de egy exkluzív részletet levetítenek belőle a cannes-i filmfesztivál vásárán. Az alkotás premierjét várhatóan egy idei nemzetközi fesztiválon tartják.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!