A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket
Fotó: kötetborító
Bukarestben mutatják be Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetének román fordítását február 2-án 19 órától – közölte a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest.
2023. január 26., 11:062023. január 26., 11:06
A 2021-ben megjelent kötet tavaly év végén napvilágot látott román fordítása kapcsán a szerzővel Ion Bogdan Lefter költő, irodalomtörténész, kritikus, és George Volceanov műfordító beszélget. A Feketemunka című kötetet tavalyelőtt a Pesti Kalligram adta ki, románra Kocsis Francisko fordította, és a Pro Print Kiadónál látott napvilágot. Lövétei Lázár László verseskötete elnyerte a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját. A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket.
a népes rokonságnak is - de legalább ennyire izgalmas volt a kérdés, hogy ezekbe a csontszáraz riportokba vajon sikerül-e annyi vért (érzelmet?, lelket?) diktálni, hogy megmozduljanak, és versként kezdjenek viselkedni” – vallotta a szerző. Lövétei Lázár László egy évvel ezelőtt beszélt a Krónikának adott interjúban a verseskötetről. Mint mondta,
„Verseket író emberként nyilván a nyelv volt a legfontosabb számomra: hogyan lehet megfogni ezt a témát, milyen hang passzolna hozzá leginkább. Sokat kínlódtam, még többet olvastam, végül a „riportversnél” kötöttem ki” – mondta a Krónikának Lövétei Lázár László. Mint fogalmazott, „váltsák meg az írók, ha kedvük tartja irodalom által az embert (vagy a világot), nekem az is elég, ha a Feketemunka idegesíteni-nyugtalanítani fogja az olvasót, ha tüske marad a körme alatt. Egyáltalán nem bánom, ha az olvasó fintorogni-utálkozni fog a Feketemunka olvasása közben, csak ne maradjon közömbös. Kassákkal együtt hiszem, hogy
Lövétei Lázár László (Lövéte, 1972. február 2.) költő, műfordító, szerkesztő. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait magyar–román szakon. 1998-tól a csíkszeredai Székelyföld irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztője, majd 2010–2019 között főszerkesztője volt. Számos irodalmi díjban részesült: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (1997) A névadás öröme című műért, Faludy György-díj (2001), Nizzai kavics-díj (2007), Radnóti-díj (2008), József Attila-díj (2009), Magyar Művészeti Akadémia – Az év legjobb könyve (2017) az Alkalmi című verseskötetéért, Balassi Bálint-emlékkard (2018), Erdélyi Kortárs Magyar Kultúráért Díj (2020), Salvatore Quasimodo-Emlékdíj (2020), 2022-ben pedig megkapta a Baumgarten-díjat.
Feketemunka – ez a címe Lövétei Lázár László legújabb, tavaly napvilágot látott verseskötetének, amely az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult hatalmas munkaerő-vándorlásnak állít emléket.
Idén Lövétei Lázár László költő kapta a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját, amelyet a lapban közlő szerzők egyikének ítélnek oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!