Bukarestben mutatják be Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetének román fordítását

A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket •  Fotó: kötetborító

A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket

Fotó: kötetborító

Bukarestben mutatják be Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetének román fordítását február 2-án 19 órától – közölte a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest.

Krónika

2023. január 26., 11:062023. január 26., 11:06

A 2021-ben megjelent kötet tavaly év végén napvilágot látott román fordítása kapcsán a szerzővel Ion Bogdan Lefter költő, irodalomtörténész, kritikus, és George Volceanov műfordító beszélget. A Feketemunka című kötetet tavalyelőtt a Pesti Kalligram adta ki, románra Kocsis Francisko fordította, és a Pro Print Kiadónál látott napvilágot. Lövétei Lázár László verseskötete elnyerte a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját. A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket.

Idézet
„A '90-es évek eleje-közepe. A hőskor. Feketemunkások Magyarország szinte minden szegletében. Tartózkodási és munkavállalási engedély nélkül. Tartoztam ezzel a könyvvel magamnak is,

a népes rokonságnak is - de legalább ennyire izgalmas volt a kérdés, hogy ezekbe a csontszáraz riportokba vajon sikerül-e annyi vért (érzelmet?, lelket?) diktálni, hogy megmozduljanak, és versként kezdjenek viselkedni” – vallotta a szerző. Lövétei Lázár László egy évvel ezelőtt beszélt a Krónikának adott interjúban a verseskötetről. Mint mondta,

azért választotta ezt a témát, mert úgy érezte, még mindig nincs kibeszélve – főleg a vers nyelvén – rendesen ez a közös, erdélyi és anyaországi magyar történet.

„Verseket író emberként nyilván a nyelv volt a legfontosabb számomra: hogyan lehet megfogni ezt a témát, milyen hang passzolna hozzá leginkább. Sokat kínlódtam, még többet olvastam, végül a „riportversnél” kötöttem ki” – mondta a Krónikának Lövétei Lázár László. Mint fogalmazott, „váltsák meg az írók, ha kedvük tartja irodalom által az embert (vagy a világot), nekem az is elég, ha a Feketemunka idegesíteni-nyugtalanítani fogja az olvasót, ha tüske marad a körme alatt. Egyáltalán nem bánom, ha az olvasó fintorogni-utálkozni fog a Feketemunka olvasása közben, csak ne maradjon közömbös. Kassákkal együtt hiszem, hogy

Idézet
a válaszadás nem a költészet dolga (erre ott vannak a költőnél sokkal okosabb emberek), a versnek inkább érvényes kérdéseket kellene föltennie.”

Lövétei Lázár László (Lövéte, 1972. február 2.) költő, műfordító, szerkesztő. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait magyar–román szakon. 1998-tól a csíkszeredai Székelyföld irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztője, majd 2010–2019 között főszerkesztője volt. Számos irodalmi díjban részesült: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (1997) A névadás öröme című műért, Faludy György-díj (2001), Nizzai kavics-díj (2007), Radnóti-díj (2008), József Attila-díj (2009), Magyar Művészeti Akadémia – Az év legjobb könyve (2017) az Alkalmi című verseskötetéért, Balassi Bálint-emlékkard (2018), Erdélyi Kortárs Magyar Kultúráért Díj (2020), Salvatore Quasimodo-Emlékdíj (2020), 2022-ben pedig megkapta a Baumgarten-díjat.

korábban írtuk

Feketemunka, a kibeszéletlen magyar történet: Lövétei Lázár László költő „riportversei” az erdélyiek munkaerő-vándorlásáról
Feketemunka, a kibeszéletlen magyar történet: Lövétei Lázár László költő „riportversei” az erdélyiek munkaerő-vándorlásáról

Feketemunka – ez a címe Lövétei Lázár László legújabb, tavaly napvilágot látott verseskötetének, amely az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult hatalmas munkaerő-vándorlásnak állít emléket. 

korábban írtuk

Lövétei Lázár László költőé a Helikon folyóirat idei Kemény Zsigmond Irodalmi Díja
Lövétei Lázár László költőé a Helikon folyóirat idei Kemény Zsigmond Irodalmi Díja

Idén Lövétei Lázár László költő kapta a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját, amelyet a lapban közlő szerzők egyikének ítélnek oda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”
2025. március 27., csütörtök

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta

A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta