„Telt házas” bánsági magyar ünnep: több mint harmincezren vettek részt a Temesvári Magyar Napokon

– fogalmazott Kása Zsolt. Kifejtette, a tavalyi rendezvényhez képest a legfontosabb újítás, hogy a harmadízben tartott magyar ünnep négynaposra bővült, első ízben tartották a nyitányt a román operában, valamint új helyszínt is bevontak: a Jenő herceg téren is tartottak gyermekfoglalkozást, és egy színpadon kisebb koncertek várták a közönséget.

Temesváron tizenöt ezres lélekszámú a magyarság, a lakosság mintegy 5 százaléka – Kása Zsolt szerint a magyar napok résztvevőinek általában jóval több mint fele magyar, Magyarországról is nagyon sokan érkeztek, és ami fontos, temesvári specifikumnak számít, hogy Délvidékről is rengetegen eljönnek rendezvényre: Zentáról, Magyarkanizsáról és Csókáról.

A magyar napok alatt kulturális eseményekben sem volt hiány, színházi előadások várták a nagyérdeműt és két napig láthatták az érdeklődők a Debreceni Irodalom Háza interaktív, Rejtő Jenőről szóló kiállítását. Amint a debreceni intézmény közölte, a REJTŐzködő Irodalom című tárlatot közel kétszázan tekintették meg a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. „Van egy igazi nevem, és van egy álnevem. Egyiket sem tudom pontosan” – ez a Rejtő-idézet volt a mottója a tárlatnak, amely az író egyik életrajzi momentumát alakítja legendává.

„Reich Jenő, P. Howard, Gibson Lavery, Rejtő Jenő. Négy név, egy igazi és három ál, rejtőzködés gyanánt. Igazából egyikről sem tudunk túl sokat. Ki lapulhat e nevek mögött? Milyen ember, író alkotott két évtized alatt közel félszáz regényt, akire ráaggattuk a magyar ponyvairodalom legnagyobb alakjának címkéjét? Ezekre a kérdésekre keressük, és találhatja meg a közönség a választ egy szórakoztató nyomozás kíséretében a Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállításán” – írták a tárlat ajánlójában.