Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézik az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is.
2022. június 03., 10:402022. június 03., 10:40
2022. június 03., 10:432022. június 03., 10:43
A rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház ad otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt.
A csütörtöki megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Felvezetőjében Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: a születésnapi események sora tulajdonképpen már februárban elkezdődött és egész évben tartani fog, ám ez a mostani alkalom egy gálajellegű rendezvény. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mărcuţiu-Rácz Dóra kiemelte: az első tíz évet fiatalos lendület, kísérletező szellem jellemezte, ami a plakátokon is visszaköszön néha olyan ábrázolások, megoldások formájában, amelyeket ma már nem vállalna mindenki fel, míg a második évtizedre a nagykorúsodás a jellemző, az írószervezetnek stabil identitása, elkötelezett tervei lettek, és ez a plakátokon is meglátszik a határozott vonalvezetésben.
Demeter Zsuzsa statisztika szerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. A négy különböző generációt képviselői a kérdés kapcsán kiemelték, hogy az E-MIL nagyszerű lehetőség mind arra, hogy a magányban alkotók szólhassanak a „közönséghez”, mind arra, hogy a generációk tudjanak egymáshoz szólni.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is, hogy Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az elmélkedő társalgást ünnepi beszédek követték. Elsőként Mile Lajos főkonzul szólalt fel, nem csak diplomata, hanem a irodalomtörténészi minőségében is, olyan problematikus, a szakma által sokat vitatott kérdést boncolgatva, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom, arra a konklúzióra jutva, hogy igenis létezik. A sort Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke folytatta kiemelve, hogy egy irodalmárszervezetet sohasem könnyű vezetni, hiszen „sok kicsi hübriszt kell összetartani”. Erős Kinga az E-MIL múltjából sok anekdotikus epizódot is felidézett, szeretet és tiszteletteljes beszédébe humort is csempészve. A köszöntők között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke szólalt fel utolsóként, aki nem csak a múltat idézte fel, hanem az egyre nehezebb körülmények – háború, pandémia, válság – ellenére is kifejezte hitét a jövőben.
Felidézte, hogy Fodor Sándor első elnökként gyakran bölcsen elmondta, hogy az E-MIL nem valaki, valakik ellen, hanem valamiért jött létre, és az évek alatt a bölcsesség mellé kitartást és jó szervezés is kellett, hogy a szervezet ma húsz éves születésnapját ünnepelhesse.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ünnepi beszédek végén Karácsonyi Zsolt oklevelekkel és kedves szavakkal, nosztalgiázással hálálta meg azok munkáját, akik tettek és a mai napig tesznek az E-MIL-ért. Oklevelet kapott mindenki, aki valamilyen formában segítette az E-MIL-t, a Bulgakov Kávéháztól a szervezet könyvelőjén át a támogatókig.
Az est utolsó hivatalos programpontja – a fogadás előtt – az Elnökök társalkodása volt, melynek során Balázs Imre József beszélgetett László Noémivel, Márkus-Barbarossa Jánossal, Karácsonyi Zsolttal és Király Zoltánnal.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
szóljon hozzá!