2011. december 19., 07:242011. december 19., 07:24
„A kötet hiánypótló jelleggel bír, nehéz ugyanis dokumentálni a színházat, a színészi tevékenységet. A szerző, Dehel Gábor nem egyszerűen a mikrofonállvány szerepét tölti be, hanem látványos, interaktív folyamatot tár az olvasó elé” – magyarázta az est házigazdája. „Rengeteget kaptam az élettől, André Gide szavaival élve már a születésem előtt is élni vágytam, az élet és színház szavakat pedig minden levelemben, írásomban nagy kezdőbetűvel írom.
Ez nem a búcsú pillanata, csupán az arrafelé vezető út kezdete. Habár senkit sem hibáztathatok emiatt, nagyon sajnálom, hogy elszakadtam a színháztól, az itt kiteljesedő következő nemzedéktől” – fogalmazott az eseményen jelenlévő Bisztrai Mária, aki 34 éven keresztül volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1969-től 1985-ig pedig az intézmény igazgatója. Dehel Gábor a bemutatón hangsúlyozta: a színművésznő sorsa olyan korszakban teljesedett ki, amikor a célzatos félretájékoztatás programszerű volt.
„Számos, a célnak ellentmondó eszközt és bizonyítékot semmisítettek meg, a kulturális élet fontos személyiségei és dokumentumai kallódtak el. A könyv segítségével az eltűnt arcokat szeretnénk felidézni” – mutatott rá a szerző. Mint mondta, Bisztrai Mária eleinte vonakodva fogadta a beszélgetőkönyv ötletét, gondolkodási időt kért. „Próbákat tartottunk, lubickoltunk az emlékekben, végül beindult a felidézések láncreakciója. A művésznő végig határozott volt és udvarias, holott a több évtizedes emlékek felidézése pszichikai és szellemi megerőltetést jelent” – emlékezett vissza Dehel Gábor.
Demény Péter, a kötet szerkesztője kifejtette: Bisztrai Mária különleges pályát tudhat maga mögött, amely tele van kimagasló szerepekkel, bonyolult küzdelmekkel. „Nem puszta túlélő, több mint talpon maradt személyiség, tapasztalatait a legnagyobb intellektuális fokon dolgozta fel” – magyarázta Demény. A könyv előszavát író Kötő József ugyanakkor hozzátette: a színésznő nagysága szakmával szemben tanúsított alázatával, művészetszeretetével magyarázható, Bisztrai Mária ugyanis nem rutinosan, tapasztalatból játszott, hanem minden helyzetben az adott pillanatot élte meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok