Fotó: Máthé Éva
2009. április 30., 10:312009. április 30., 10:31
Müller Péter és Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét mutatja be vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat három művésze. A híres, világméretű öngyilkossághullámot kiváltó sláger szerzőjét, Seress Rezsőt Kárp György eleveníti meg a színpadon. Feleségét, Helént Nagy Dorottya alakítja, a Pincér és más szerepekben pedig Bokor Barnát láthatja a közönség. Az előadásban huszonkét Seress-sláger hangzik el élő zenei kísérettel.
Kincses Elemér rendező szerint amolyan „nézőcsalogató” előadásról van szó. „Ezt nem lehet szívtelenül, hideg fejjel csinálni: sorsokat kell játszani. Nagyon régen próbálok embereknek emberekről, emberi módon beszélni. Ez a lényeg ebben az előadásban. Két óra szépség, zene, szerelem” – magyarázta a rendező. Nagy Dorottya a nagyon jó hangulatú próbákról számolt be a Krónikának. „Ezeket szeretem, az ilyen folyamatokat. Nem kell a feszültség, a nagy agyalás. Igen kellemes emlék marad majd számomra.
Mind a rendezővel, mind a kollégákkal egy húron pendültünk” – mondta a színművész, aki reméli, hogy ez a hangulat az előadáson is érezhető lesz. Kárp György úgy érzi, rá írta a szerepet Müller Péter. Mint mesélte, harminchét éve van a pályán, mégsem emlékszik, hogy megtörtént volna az, ami most: az első próbán végigolvasták a darabot, egyszer sem álltak meg, nem viccelődtek, és mikor befejezték a szöveg olvasását, döbbent csendben maradtak. „Szerintem sírni, nevetni fog a közönség. Nem kísérletezünk, nem formabontó az előadás. Az emberekről, érzelmekről szól. Nincsenek benne furcsaságok, áthallások, nincs benne rossz értelemben vett művészkedés” – vélekedett a több szerepben is feltűnő Bokor Barna színművész.
A díszletet és jelmezeket Labancz Klára tervezte, Csíky Csaba volt a zenei munkatárs, Orosz Szabó Edit pedig a zenei tanácsadó. A koreográfiát Szőke István jegyzi. A zenekar tagjai Makkai István, Ráduly Zsófia és Vilhelem András.
A múlt heti kamarapremier után most nagyszínpadi bemutatóra készül a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: Vajda Katalin és Fábri Péter Anconai szerelmesek című zenés komédiáját viszi színre szombaton 19 órától. A könnyed előadásban a hetvenes-nyolcvanas évek legnagyobb olasz slágerei, például a Volare, az Una lacrima sul viso, a Che sara, a Ciao bambina, a No ho l’eta és a Quando, quando csendülnek fel.
A darabot a társulat rendezője, Parászka Miklós dirigálta, aki a Krónika kérdésére elmondta: olyan műről van szó, amely a tavaszi jó idő ellenére is képes vonzani a közönséget a színházba. „Az olvasópróbák kezdetén azt mondtam a színészeknek: ez a darab képes arra, hogy versenyre keljen a tavasszal, hiszen az emberek ilyenkor elsősorban a szabadba vágynak” – mesélte a rendező, aki a darab meseszövésében, humorában, iróniájában és a jó zenében látja a mű vonzerejét. Parászka szerint a mű cselekménye a klasszikus olasz vígjátéki hagyományokat követi, ugyanakkor Shakespeare komédiáira is emlékeztet, illetve korrajzként is megállja a helyét.
Az Anconai szerelmesek főbb szerepeiben ifj. Kovács Levente, Ababi Csilla, Veress Előd és Gajai Ágnes látható, a koreográfus Dimény Levente, a díszletet Meleg Vilmos és Torkos István tervezte, a jelmezek Budaházi Attila munkái.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.