Fotó: Magyar Kulturális Központ
Kettős esemény helyszíne volt a hét végén az egykori helikoni találkozók helyszíne, a marosvécsi kastély: Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni íróparlament leszármazottainak találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.
2020. szeptember 07., 09:522020. szeptember 07., 09:52
Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója apropóján szabadtéri kiállítást nyitottak meg a marosvécsi kastélyban a hét végén. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezte esemény keretében a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente szervezett találkozóját is megtartották.
H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, a helikoni találkozókon résztvevő Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja megkeresésünkre elmondta, idén rajta kívül Kemény János és Járosi Andor leszármazottja volt jelen a találkozón. A marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.
„Amikor a találkozókat szervezni kezdtük 2004-ben, még sokan eljöttek a helikoni írók leszármazottai közül, most már kevesebben vesznek részt.
– fejtette ki H. Szabó Gyula. Hozzátette, a találkozók első tiszteletbeli elnöke Sütő András volt. „Függetlenül attól, hogy hány leszármazott gyűl össze, a cél változatlanul az, hogy magát a helikoni eszmeiséget megidézzük. Az egymás mellett létező többféle szemléletnek helyet adó szellemiséget Bánffy Miklós és Kuncz Aladár neve fémjelezte, ezt szeretnénk életben tartani, erre szeretnénk emlékezni” – mondta H. Szabó Gyula.
Azt is kifejtette, a kevésbé ismert, vagy elfeledett egykori helikoni tagokra is emlékeznek: idén Gyallay Domokos író, szerkesztő életműve volt terítéken, akinek egyetlen regényét tartja számon az irodalmi köztudat. A hétvégi eseményen Gaál György történész, Tekei Erika irodalomtörténész Gyallay munkásságáról, Bíró Béla újságíró, egyetemi tanár a konzervativizmusról értekezett.
Egy másik évfordulóról is megemlékeztünk: most van Gulácsy Irén halálának 75. évfordulója, Buda ostromakor halt meg az írónő, ugyanakkor Járosi Andor unokája egy családi visszaemlékezést mutatott be a találkozón” – fejtette ki H. Szabó Gyula. Mint mondta, köztudott, hogy Járosi Andor evangélikus lelkész, teológiai tanár, író rengeteg zsidót bújtatott annak idején, a róla szóló visszaemlékezés torokszorító volt.
Szebeni Zsuzsa színháztörténész és H. Szabó Gyula irodalomtörténész a marosvécsi rendezvényen
Fotó: Magyar Kulturális Központ
A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló, két hétig látogatható kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. Mint megkeresésünkre elmondta,
Szebeni Zsuzsa előadást tartott Marosvécsen Bánffy operaházi tevékenységéről, arról, hogyan vezetett a polihisztor tervezői pályája Bartók operáinak színpadra emeléséig. „A színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben Bánffy európai színvonalon alkotott. Mára már egyértelmű az, hogy egy Bartók-ősbemutató világszenzáció, a magyar operajátszás mérföldköve. Míg Bartók Béla neve mindenhol a világon ismerősen cseng, operájának ősbemutatója zenetörténeti esemény, a Bánffy Miklós által alkotott jelmezek látványvilága, szerepe az ősbemutató létrejötte kapcsán feledésbe merült” – fejtette ki a színháztörténész.
„A jelenleg ismert tervezői életmű töredék. Körülbelül negyven darabot ismerünk pillanatnyilag a tervezői életműből” – mondta el a színháztörténész. Emlékeztetett, Bartók Kékszakállú herceg vára című operája már 1912-ben részt vett a lipótvárosi Kaszinó Erkel-pályázatán, de sikertelenül, Bánffy Miklós hamisítatlan ízlése és bátorsága kellett ahhoz, hogy 1918 májusában színpadra kerüljön. „A zeneszerző kérésének engedve előbb az időközben elkészült Fából faragott királyfi című mű került elsőként a Bartók operák közül színre, az előadás tervezője ez alkalommal is Bánffy Miklós volt” – fejtette ki a színháztörténész.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!