Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók emlékét is felelevenítették

Bartókra, Bánffyra emlékeztek Marosvécsen, az egykori helikoni írótalálkozók emlékét is felelevenítették

Fotó: Magyar Kulturális Központ

Kettős esemény helyszíne volt a hét végén az egykori helikoni találkozók helyszíne, a marosvécsi kastély: Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni íróparlament leszármazottainak találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2020. szeptember 07., 09:522020. szeptember 07., 09:52

Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója apropóján szabadtéri kiállítást nyitottak meg a marosvécsi kastélyban a hét végén. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezte esemény keretében a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente szervezett találkozóját is megtartották.

H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, a helikoni találkozókon résztvevő Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja megkeresésünkre elmondta, idén rajta kívül Kemény János és Járosi Andor leszármazottja volt jelen a találkozón. A marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.

A helikoni leszármazottak találkozója

„Amikor a találkozókat szervezni kezdtük 2004-ben, még sokan eljöttek a helikoni írók leszármazottai közül, most már kevesebben vesznek részt.

Idézet
A találkozó célja az egykori »íróparlament« hagyományainak éltetése, illetve az 55 nyilvántartott résztvevőre való emlékezés”

– fejtette ki H. Szabó Gyula. Hozzátette, a találkozók első tiszteletbeli elnöke Sütő András volt. „Függetlenül attól, hogy hány leszármazott gyűl össze, a cél változatlanul az, hogy magát a helikoni eszmeiséget megidézzük. Az egymás mellett létező többféle szemléletnek helyet adó szellemiséget Bánffy Miklós és Kuncz Aladár neve fémjelezte, ezt szeretnénk életben tartani, erre szeretnénk emlékezni” – mondta H. Szabó Gyula.

Azt is kifejtette, a kevésbé ismert, vagy elfeledett egykori helikoni tagokra is emlékeznek: idén Gyallay Domokos író, szerkesztő életműve volt terítéken, akinek egyetlen regényét tartja számon az irodalmi köztudat. A hétvégi eseményen Gaál György történész, Tekei Erika irodalomtörténész Gyallay munkásságáról, Bíró Béla újságíró, egyetemi tanár a konzervativizmusról értekezett.

Idézet
Azért tartottuk fontosnak a konzervativizmusról szóló előadást, mert a mi nemzedékünk keveset tud a konzervativizmusról és azt is rosszul tudja. Arról esett szó, hogy mit is fed a konzervativizmus kifejezés, mint viselkedés, mentalitás.

Egy másik évfordulóról is megemlékeztünk: most van Gulácsy Irén halálának 75. évfordulója, Buda ostromakor halt meg az írónő, ugyanakkor Járosi Andor unokája egy családi visszaemlékezést mutatott be a találkozón” – fejtette ki H. Szabó Gyula. Mint mondta, köztudott, hogy Járosi Andor evangélikus lelkész, teológiai tanár, író rengeteg zsidót bújtatott annak idején, a róla szóló visszaemlékezés torokszorító volt.

Galéria

Szebeni Zsuzsa színháztörténész és H. Szabó Gyula irodalomtörténész a marosvécsi rendezvényen

Fotó: Magyar Kulturális Központ

Bánffy Miklós, a Bartók-operák színpadra emelője

A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló, két hétig látogatható kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. Mint megkeresésünkre elmondta,

Idézet
a két művész szellemiségét szerette volna megidézni az intézet, a kiállításon Bánffy Miklós színpadképeinek grafikus ábrázolása, Bartókról szóló levelek, plakátok, jelmez- és díszlettervek, vázlatok, színpadfotók tekinthetők meg.

Szebeni Zsuzsa előadást tartott Marosvécsen Bánffy operaházi tevékenységéről, arról, hogyan vezetett a polihisztor tervezői pályája Bartók operáinak színpadra emeléséig. „A színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben Bánffy európai színvonalon alkotott. Mára már egyértelmű az, hogy egy Bartók-ősbemutató világszenzáció, a magyar operajátszás mérföldköve. Míg Bartók Béla neve mindenhol a világon ismerősen cseng, operájának ősbemutatója zenetörténeti esemény, a Bánffy Miklós által alkotott jelmezek látványvilága, szerepe az ősbemutató létrejötte kapcsán feledésbe merült” – fejtette ki a színháztörténész.

Arról is beszélt, Bánffy Miklós tervezői életművének nagysága egyre pontosabban körvonalazódik, annak ellenére, hogy számos munkája elveszett a színházi raktárak gondatlansága, helyhiánya miatt.

„A jelenleg ismert tervezői életmű töredék. Körülbelül negyven darabot ismerünk pillanatnyilag a tervezői életműből” – mondta el a színháztörténész. Emlékeztetett, Bartók Kékszakállú herceg vára című operája már 1912-ben részt vett a lipótvárosi Kaszinó Erkel-pályázatán, de sikertelenül, Bánffy Miklós hamisítatlan ízlése és bátorsága kellett ahhoz, hogy 1918 májusában színpadra kerüljön. „A zeneszerző kérésének engedve előbb az időközben elkészült Fából faragott királyfi című mű került elsőként a Bartók operák közül színre, az előadás tervezője ez alkalommal is Bánffy Miklós volt” – fejtette ki a színháztörténész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon
2024. május 10., péntek

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban

Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban
2024. május 10., péntek

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet

Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet
2024. május 09., csütörtök

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában

Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában
2024. május 09., csütörtök

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene

Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene
2024. május 09., csütörtök

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére

A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére
2024. május 09., csütörtök

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon

Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon
2024. május 09., csütörtök

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás

Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás
2024. május 08., szerda

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása

Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása
2024. május 08., szerda

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron