Fotó: Magyar Kulturális Központ
Kettős esemény helyszíne volt a hét végén az egykori helikoni találkozók helyszíne, a marosvécsi kastély: Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni íróparlament leszármazottainak találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.
2020. szeptember 07., 09:522020. szeptember 07., 09:52
Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója apropóján szabadtéri kiállítást nyitottak meg a marosvécsi kastélyban a hét végén. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezte esemény keretében a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente szervezett találkozóját is megtartották.
H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, a helikoni találkozókon résztvevő Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja megkeresésünkre elmondta, idén rajta kívül Kemény János és Járosi Andor leszármazottja volt jelen a találkozón. A marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.
„Amikor a találkozókat szervezni kezdtük 2004-ben, még sokan eljöttek a helikoni írók leszármazottai közül, most már kevesebben vesznek részt.
– fejtette ki H. Szabó Gyula. Hozzátette, a találkozók első tiszteletbeli elnöke Sütő András volt. „Függetlenül attól, hogy hány leszármazott gyűl össze, a cél változatlanul az, hogy magát a helikoni eszmeiséget megidézzük. Az egymás mellett létező többféle szemléletnek helyet adó szellemiséget Bánffy Miklós és Kuncz Aladár neve fémjelezte, ezt szeretnénk életben tartani, erre szeretnénk emlékezni” – mondta H. Szabó Gyula.
Azt is kifejtette, a kevésbé ismert, vagy elfeledett egykori helikoni tagokra is emlékeznek: idén Gyallay Domokos író, szerkesztő életműve volt terítéken, akinek egyetlen regényét tartja számon az irodalmi köztudat. A hétvégi eseményen Gaál György történész, Tekei Erika irodalomtörténész Gyallay munkásságáról, Bíró Béla újságíró, egyetemi tanár a konzervativizmusról értekezett.
Egy másik évfordulóról is megemlékeztünk: most van Gulácsy Irén halálának 75. évfordulója, Buda ostromakor halt meg az írónő, ugyanakkor Járosi Andor unokája egy családi visszaemlékezést mutatott be a találkozón” – fejtette ki H. Szabó Gyula. Mint mondta, köztudott, hogy Járosi Andor evangélikus lelkész, teológiai tanár, író rengeteg zsidót bújtatott annak idején, a róla szóló visszaemlékezés torokszorító volt.
Szebeni Zsuzsa színháztörténész és H. Szabó Gyula irodalomtörténész a marosvécsi rendezvényen
Fotó: Magyar Kulturális Központ
A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló, két hétig látogatható kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. Mint megkeresésünkre elmondta,
Szebeni Zsuzsa előadást tartott Marosvécsen Bánffy operaházi tevékenységéről, arról, hogyan vezetett a polihisztor tervezői pályája Bartók operáinak színpadra emeléséig. „A színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben Bánffy európai színvonalon alkotott. Mára már egyértelmű az, hogy egy Bartók-ősbemutató világszenzáció, a magyar operajátszás mérföldköve. Míg Bartók Béla neve mindenhol a világon ismerősen cseng, operájának ősbemutatója zenetörténeti esemény, a Bánffy Miklós által alkotott jelmezek látványvilága, szerepe az ősbemutató létrejötte kapcsán feledésbe merült” – fejtette ki a színháztörténész.
„A jelenleg ismert tervezői életmű töredék. Körülbelül negyven darabot ismerünk pillanatnyilag a tervezői életműből” – mondta el a színháztörténész. Emlékeztetett, Bartók Kékszakállú herceg vára című operája már 1912-ben részt vett a lipótvárosi Kaszinó Erkel-pályázatán, de sikertelenül, Bánffy Miklós hamisítatlan ízlése és bátorsága kellett ahhoz, hogy 1918 májusában színpadra kerüljön. „A zeneszerző kérésének engedve előbb az időközben elkészült Fából faragott királyfi című mű került elsőként a Bartók operák közül színre, az előadás tervezője ez alkalommal is Bánffy Miklós volt” – fejtette ki a színháztörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!