Fotó: Magyar Kulturális Központ
Kettős esemény helyszíne volt a hét végén az egykori helikoni találkozók helyszíne, a marosvécsi kastély: Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából szabadtéri kiállítást nyitottak meg, valamint megszervezték a helikoni íróparlament leszármazottainak találkozóját. Az eseményről a szervezők, H. Szabó Gyula irodalomtörténész, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője beszélt a Krónikának.
2020. szeptember 07., 09:522020. szeptember 07., 09:52
Bánffy Miklós író, polihisztor halálának 70., és Bartók Béla zeneszerző halálának 75. évfordulója apropóján szabadtéri kiállítást nyitottak meg a marosvécsi kastélyban a hét végén. A Helikon Kemény János Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezte esemény keretében a helikoni írók leszármazottainak hagyományos, 2004 óta évente szervezett találkozóját is megtartották.
H. Szabó Gyula irodalomtörténész, a Kriterion Kiadó igazgatója, a találkozó szervezője, a helikoni találkozókon résztvevő Szentimrei Jenő költő, író leszármazottja megkeresésünkre elmondta, idén rajta kívül Kemény János és Járosi Andor leszármazottja volt jelen a találkozón. A marosvécsi kastélyban 1926 és 1944 között évente tartották meg az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközösségének fórumát, ezekre az irodalomtörténeti jelentőségű találkozókra szoktak emlékezni minden évben.
„Amikor a találkozókat szervezni kezdtük 2004-ben, még sokan eljöttek a helikoni írók leszármazottai közül, most már kevesebben vesznek részt.
– fejtette ki H. Szabó Gyula. Hozzátette, a találkozók első tiszteletbeli elnöke Sütő András volt. „Függetlenül attól, hogy hány leszármazott gyűl össze, a cél változatlanul az, hogy magát a helikoni eszmeiséget megidézzük. Az egymás mellett létező többféle szemléletnek helyet adó szellemiséget Bánffy Miklós és Kuncz Aladár neve fémjelezte, ezt szeretnénk életben tartani, erre szeretnénk emlékezni” – mondta H. Szabó Gyula.
Azt is kifejtette, a kevésbé ismert, vagy elfeledett egykori helikoni tagokra is emlékeznek: idén Gyallay Domokos író, szerkesztő életműve volt terítéken, akinek egyetlen regényét tartja számon az irodalmi köztudat. A hétvégi eseményen Gaál György történész, Tekei Erika irodalomtörténész Gyallay munkásságáról, Bíró Béla újságíró, egyetemi tanár a konzervativizmusról értekezett.
Egy másik évfordulóról is megemlékeztünk: most van Gulácsy Irén halálának 75. évfordulója, Buda ostromakor halt meg az írónő, ugyanakkor Járosi Andor unokája egy családi visszaemlékezést mutatott be a találkozón” – fejtette ki H. Szabó Gyula. Mint mondta, köztudott, hogy Járosi Andor evangélikus lelkész, teológiai tanár, író rengeteg zsidót bújtatott annak idején, a róla szóló visszaemlékezés torokszorító volt.
Szebeni Zsuzsa színháztörténész és H. Szabó Gyula irodalomtörténész a marosvécsi rendezvényen
Fotó: Magyar Kulturális Központ
A Bánffy Miklósról és Bartók Béláról szóló, két hétig látogatható kültéri tárlatot Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. Mint megkeresésünkre elmondta,
Szebeni Zsuzsa előadást tartott Marosvécsen Bánffy operaházi tevékenységéről, arról, hogyan vezetett a polihisztor tervezői pályája Bartók operáinak színpadra emeléséig. „A színpadi látványtervezés az a művészeti ág, amelyben Bánffy európai színvonalon alkotott. Mára már egyértelmű az, hogy egy Bartók-ősbemutató világszenzáció, a magyar operajátszás mérföldköve. Míg Bartók Béla neve mindenhol a világon ismerősen cseng, operájának ősbemutatója zenetörténeti esemény, a Bánffy Miklós által alkotott jelmezek látványvilága, szerepe az ősbemutató létrejötte kapcsán feledésbe merült” – fejtette ki a színháztörténész.
„A jelenleg ismert tervezői életmű töredék. Körülbelül negyven darabot ismerünk pillanatnyilag a tervezői életműből” – mondta el a színháztörténész. Emlékeztetett, Bartók Kékszakállú herceg vára című operája már 1912-ben részt vett a lipótvárosi Kaszinó Erkel-pályázatán, de sikertelenül, Bánffy Miklós hamisítatlan ízlése és bátorsága kellett ahhoz, hogy 1918 májusában színpadra kerüljön. „A zeneszerző kérésének engedve előbb az időközben elkészült Fából faragott királyfi című mű került elsőként a Bartók operák közül színre, az előadás tervezője ez alkalommal is Bánffy Miklós volt” – fejtette ki a színháztörténész.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!