A Jelenések könyvében tűnik föl a „napba öltözött asszony” alakja. A csíksomlyói Mária-tisztelet évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Elkészült a Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió Babba Mária című, a csíksomlyói kegyhelyről és kegyszoborról szóló legújabb alkotása. Csíksomlyó az egyik leglátogatottabb Kárpát-medencei kegyhely, ezért is készült el a film. Fazakas Szabolcs, a stúdió vezetője a Krónikának többek közt elmondta, az alkotás elkészítésénél 2D-s és 3D-s technológiát is alkalmaztak, a film pedig a tragikusan elhunyt Botár Gábor atyának is emléket állít.
2024. december 11., 08:012024. december 11., 08:01
A Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió új, Babba Mária című alkotásának premierjét a hétvégén tartották az EWTN (Eternal Word Television Network) nemzetközi katolikus világhálózat magyar nyelvű adásában, ugyanis a csíksomlyói Mária-tisztelet az egész magyar nyelvterületen nagyon híres.
A rajzfilmbeli kis zarándokok Botár Gábor 2016-ban elhunyt székelyudvarhelyi plébános megidézett alakjával tartanak a csíksomlyói Nyeregbe
Fotó: Székelyföldi Legendárium
legközelebb a székelyudvarhelyi adventi vásáron láthatja az erdélyi közönség, de a tervek szerint jövő év elején Kolozsváron is levetítik. A Babba Mária a Boldogságos Szűz, a „Szép Szűz Mária” régies neve a Székelyföldön, főként Gyimesben és Csíkban használták ezt a nevet.
Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió vezetője
Fotó: Székelyföldi Legendárium
„Tulajdonképpen kilenc évvel ezelőtt készítettük el a Babba Mária című filmet, amikor elindult a Legendárium stúdiója, de azóta olyan sokat fejlődtünk technikailag, annyi változáson ment át a stúdió, hogy minőségi szempontból muszáj volt újrakészíteni, hogy csatlakozhasson a Legendárium sorozat többi darabjához” – mondta el Fazakas Szabolcs. Hozzátette, mivel olyan fontos, sokakat érintő és érdeklő témáról van szó, amilyen a csíksomlyói kegyhely és kegyszobor, úgy érezték,
Botár Gábor atya és a zarándok székely legényke alakja az animáció képkockáin
Fotó: Székelyföldi Legendárium
„Hiszen ez a téma minket, székelyeket reprezentál, és nemcsak a székelyeket, de a kereszténységet is. Az EWTN nemzetközi katolikus televízió magyar nyelvű adásának stúdióját érdekelte a filmünk, és várhatóan más országokban is sugározni fogják” – mondta el a stúdió vezetője. Arról is beszélt, hogy a film elkészítésében segített nekik Urbán Erik, az Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője, hiszen a csíksomlyói kegytemplom és a kegyszobor őrzése az ő hatáskörükbe tartozik.
A 17. századi Csíki-medencei tatárdúlás is megjelenik az animációban
Fotó: Székelyföldi Legendárium
A rendtartomány főnöke mutatta meg a ferencesek csuhájának, a rózsafüzérnek a használatát, segített nekünk rögzíteni az öltözetet, hogy legyen referenciánk” – mondta el Fazakas Szabolcs. Arról is beszélt, hogy eredetileg csak két perces volt az animáció, de végleges formájában már tíz percesre bővült. „Több rétegű az animáció. Az egyik történetszál, hogy a székely legényke elmegy Csíksomlyóra zarándokolni Gábor atyával – akinek emléket állít a film.
Jövőre 510 éves lesz a tatárok által megsebzett csíksomlyói Mária-szobor, amely a „napba öltözött asszonyt” ábrázolja
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Sejtelmes megvilágításban tűnik föl a csíksomlyói kegytemplom a rajzfilmben
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Hozzátette, a Babba Mária című animáció első verziója pont akkor készült, amikor Gábor atya tragikus balesetben elhunyt. „Ezt követően úgy döntöttem, hogy a filmben az atya, aki a zarándoklatot vezeti, viszi, legyen a Gábor atya alakja, így kívánunk neki emléket állítani. A filmben ugyanakkor megelevenedik a kegyszobor története, legendája, tulajdonképpen az, amikor a kegyhellyel először kapcsolatba kerülnek az emberek. Tehát nem egy megközelíthetetlen történetet »ragasztottak« egy szoborhoz, hanem arról van szó, hogy már a tatárjárás idejében elkezdtek az emberek Csíksomlyóra zarándokolni” – mondta Fazakas Szabolcs.
A Babba Mária című, legújabb rajzfilmen 36 fős csapat dolgozott
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Hozzátette,
A tatárjárás időszakát is felvillantja a Babba Mária című film
Fotó: Székelyföldi Legendárium
„A film végén megjelenik a csángó zarándokok napba nézése is, vagyis a Babba Mária című animáció az ősi csángó hagyományt is megmutatja. Ilyenképpen igyekeztünk több oldalról megközelíteni a sokakat érdeklő, érintő témát” – fejtette ki Fazakas Szabolcs.
Zajlik a munka az első székelyföldi rajzfilmstúdióban
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a rajzfilmen, amelyben 2D-s és 3D-s technológiát is alkalmaztak, 36 fős csapat dolgozott.
Advent első vasárnapján rövid, de felemelő ünnepséggel gyújtották meg Csíkszereda központi parkjában a hit gyertyáját. A gyertyagyújtási alkalmon Urbán Erik ferences tartományfőnök mondott áhítatot.
A Székelyföldi Legendárium 2008-ban indult civil kezdeményezésként,
A hajnali zarándoklat hangulatát is megidézi a Babba Mária című rajzfilm
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Elsőként egy 156 székely mondát és legendát tartalmazó térképet és könyvet készített a csapat. A különböző korú és igényű gyermekek számára változatos formában próbálták elérhetővé és szerethetővé tenni legendagyűjteményüket: hangoskönyveket, színezőt és különféle fejlesztő játékokat terveztek, végül elindították az első székelyföldi rajzfilmstúdiót. A Babba Mária című rajzfilm elkészítését a Bethlen Gábor Alap támogatta.
„A Babba Mária tősgyökeres keresztény alak”
A moldvai csángók napba nézése (amikor pünkösdvasárnap hajnalán várják a napfelkeltét) és Babba Mária képzete sokak szerint az ősmagyar hitvilág maradványa. Mohay Tamás néprajzkutató, az ELTE Tárgyi Néprajzi tanszékének vezetője 2023-ban jelentett meg kötetet A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás. Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció címmel, amely harminc év kutatásait foglalja össze. A kötet azt is körüljárja, hogy a román nacionálkommunizmus legsötétebb éveiben így sikerült átörökíteni a csíksomlyói búcsú hagyományait. A néprajzkutató 2023-ban arról beszélt, hogy Csíksomlyót az ősmagyar romantika is körbelengi. „Jelentkezzen, aki az ősmagyar hitvilágról hiteles források alapján tud valamit! Feltételezéseink vannak, de teljesen irreális a 19-20. századi táltos, halottlátó szövegekből ezer évvel ezelőtti képzetek azonosítása. Az kétségtelen, hogy a Kárpátokban élő magyar közösségek között létezik egy Babba Mária-alak. A kérdést tudományosan vizsgáló Tánczos Vilmos szerint ugyanakkor ennek a távoli múltba való visszavezetése nagyon komoly gátakba ütközik. Mégcsak néphitnek sem lehet nevezni, mert nincs pogány tartalma: Babba Mária tősgyökeres keresztény alak, ellentétben a lidércfénnyel vagy a csodálatos erejű kováccsal. Ennek ellenére a kilencvenes évektől Magyarországon megerősödő különféle szinkretista mozgalmak felfedezték maguknak Csíksomlyót. Ennek vannak nemzetközi párhuzamai, Skandináviában, germán nyelvterületen vagy Írországban is reneszánszukat élték akkoriban a különféle, kereszténység előtti kultuszok” – mondta Mohay Tamás.
Orbán Balázs így írt a tatárok támadásáról: „1690-ben két tatár rontott be a templomba, egyik szekerczéjével akarta elhasitani a szobrot; – de keze azonnal elszáradt”
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Számos székelyföldi mondát és legendát elevenített meg animációkon a Székelyföldi Legendárium csapata
Fotó: Székelyföldi Legendárium
Különdíjjal jutalmazta a csíksomlyói Mária-kertet az Európai Virágos Városok és Falvak (Entente Florale Europe) nemzetközi zsűrije. A kertben tizenöt tematikus udvart hoztak létre, amelyek közösségi tevékenységekre is alkalmasak.
Teljes mellszélességgel kiáll az RMDSZ a megvesztegetés elfogadásával meggyanúsított Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere mellett.
Ismeretlenek megrongálták, összetörték és meggyalázták az aradi evangélikus-lutheránus egyházközség templomának bejárata mellett lévő emléktáblát. Jakab István lelkipásztor szerint egyértelműek az idegengyűlöletre utaló jelek.
Az elmúlt közel egy hónap során kérdőíves felmérést folytatott a Krónika, ahol arra kerestük a választ, hogy mit kedvelnek – illetve hiányolnak – az olvasók portálunk tartalmában.
A magyarországi Top 50-es körözötti listán szereplő, 29 rendbeli bűnelkövetés miatt körözött Fejér vármegyei férfit fogtak el Romániában: a 29 éves zichyújfalui férfit Székelyudvarhelyen tartóztatták le.
„2025-ben több ideig ünnepeljük a 32. Szent György Napokat” – közölték a sepsiszentgyörgyi városünnep szervezői.
Hatósági felügyelet alá helyezte a Maros megyei törvényszék kedden délután a korrupciós üggyel gyanúsított Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert. Az elöljáró úgy reagált: folytatja a munkát, és bízik az igazságszolgáltatásban.
Minden, a fiatalokat érintő, érdeklő témát megközelít a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) immár 29 éves diáklapja, a Perspektíva. A lap küldetéséről Mihálykó Tihamér főszerkesztő nyilatkozott a Krónikának.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kedd délelőtt közleményben erősítette meg, hogy 24 órára őrizetbe vették Marosvásárhely polgármesterét, Soós Zoltánt. A vádhatóság vesztegetés gyanújával indított eljárást az elöljáró ellen.
Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester és egy üzletember előzetes letartóztatásba helyezését indítványozták kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által indított eljárás keretében.
A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot tartanak Temesváron – tudatta hétfőn az MTI-vel a szervezők nevében a temesvári Integratio Alapítvány.
szóljon hozzá!