2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
A vásárhelyi Barokk Év keretében ezúttal a szervezők, előadók a 2007-ben elhunyt B. Nagy Margit művészettörténészre emlékeztek. A konferencia házigazdája, Orbán János vásárhelyi történész úgy véli: B. Nagy Margit munkája utat mutatott az erdélyi művelődéstörténetben, amelyen ma is haladnak a kutatók. A főszervező Kovács András, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke méltatta B. Nagy Margit munkásságát. Erdélyben évtizedeken keresztül ő volt az egyetlen magyar művészettörténész. Kecskeméti és marosvásárhelyi tanulmányait követően a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója, majd tanársegédje volt. Az egyetemről való eltávolítása után a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatójaként került az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori, az Akadémiai Fiók felügyelete alá került levéltárába, majd nyugalomba vonulásáig a kolozsvári Akadémiai Fiók Történeti és Régészeti Intézetének kutatójaként dolgozott. Első nagyobb tanulmánygyűjteménye a Reneszánsz és barokk Erdélyben, ezt követte a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták, valamint a Stílusok, művek mesterek című kötete.
Entz Géza történész a Krónikának elmondta: \"B. Nagy Margitnak jelentős szerepe volt az erdélyi barokk és klasszicizmus kutatásában. Módszertani újításokat vezetett be, emellett egy olyan életművet hagyott ránk, amelyre fel kell hívni a fiatalok figyelmét, akik folytathatják a kutatást.\"
\"Ő két dolgot fedezett fel: hogy az adott körülmények között az erdélyi művészettörténettel csak úgy lehet foglalkozni, ha beássa magát a levéltárba, főleg az erdélyi családi levéltárakba, másrészt ha gyalogszerrel, néha szekérrel, majd a fia Trabantjával felkeresi a még meglevő romokat. Több mint nyolcszáz műemlékről voltak adatai\" – mesélte Benkő Samu művelődéstörténész, B. Nagy Margit férje. Fiuk, Benkő Elek régész, aki jelenleg Magyarországon él, korábban pedig a székelykeresztúri múzeum régésze volt, elmondta, szerinte édesanyja azért hagyta abba a kutatómunkát a 80-as évek elején, mert nem jutott hozzá a külföldi, késő reneszánszszal és barokkal foglalkozó szakirodalomhoz, másrészt ekkortól a kolozsvári levéltár gyűjteményéhez sem fért hozzá korlátlanul, nem tanulmányozhatta például a még rendszerezetlen anyagot. Ezután csak könyvszerkesztéssel foglalkozott, Kelemen Lajos irataiból adott ki például két kötetet.
A konferencia során számos hazai és magyarországi művelődéstörténész tartott előadást olyan témakörökben, mint az erdélyi famennyezetek ornamentikája, a gyulafehérvári Batthyáneum csillagvizsgálója, a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészete, protestáns templomfestés Erdélyben és Magyarországon, vagy a brassói Fekete templom 18. századi kőfaragványai. Az előadók tanulmányi kiránduláson is részt vettek Marosvásárhelyen, illetve a Sáromberke–Gernyeszeg–Szászrégen–Marosvécs-útvonalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok