2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart. A korból fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a nyelvemlékek, amelyek sérülékenységük miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak, épp ezért nehéz konkrét számokban kifejezni értéküket. Ha mégis számszerűsíteni szeretnénk a kiállításon látható kódexek, dokumentumok és műtárgyak együttes eszmei értékét, az összeg az 50 millió eurót is elérheti. Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a tihanyi alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódex. A 62 eredeti nyelvemléket, köztük 47 kódexet 42 műtárgy (szobor, festmény, kő- és csontfaragvány) egészíti ki, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak a nyelvemlékek korának kultúrájából, hangulatából. A kódexek jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Románia, Németország, Csehország, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó, úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi-, a Müncheni- és az Apor-kódex. Mint ismeretes, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő megújult Apor-kódexet több ízben megsemmisültnek hitték, megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket. A kiállítás megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeletén 2010. február 28-áig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok