2011. szeptember 23., 09:312011. szeptember 23., 09:31
Az MTA budapesti Roosevelt téri székházában tartott székfoglaló alkalmából a 72 éves, rendkívül szerény szakember meglepődött, hogy vidéki erdélyi városban élő egyszerű levéltárosként megkaphatta a legmagasabb magyar tudományos elismerést. Orosz István professzor emeritus laudációjából viszont világosan kiderült, hogy Pál-Antal Sándor munkássága az egyetemes magyar történetírás felbecsülhetetlen értékének számít. „Aki Pál-Antal Sándor tudós írásait olvassa, találkozik olyasvalamivel is, amit nehéz egy szakszerűséget megkövetelő méltatásban elmondani: a ragaszkodással a magyarsághoz” – tette hozzá a szintén akadémiai tag Orosz István, majd az ünnepelt egyik dolgozatából idézett: „...kisebbségi léte során sok megpróbáltatást kellett kiállnia a romániai magyarságnak. Sok veszteség érte anyagi létében, szellemi életében és mindenekelőtt számbeliségében, az asszimiláció, elűzés vagy kivándorlás útján. Életképességét azonban megőrizte mindmáig, a hajdani és újabb keletű üldöztetések ellenére, és reméljük, hogy eljön az idő, amikor mindez csak egy halvány rossz emlékű epizód lesz csupán” – írta egyik tanulmányában Pál-Antal Sándor.
Míg 1990-ig a csíkszéki születésű levéltáros mindössze három magyar nyelvű tanulmányt közölhetett, a fordulat után egyik munkájának a megjelenése a másikat követte. „Már a változások előtt elhatároztam, hogy nyugdíjazásomig összegyűjtök legalább öt, nagyobb témára vonatkozó forrásanyagot, remélve, hogy azokat jobb körülmények között feldolgozom és közzéteszem. A sors másképpen döntött. Ma már a huszonegyedik kötetem megjelenése előtt állok” – mondta el Pál-Antal Sándor, miközben legújabb kötete kéziratát mutatta. Ez lényegében a Székely székek a 18. században című sorozat Aranyosszékkel foglalkozó befejező része.
A Magyar Tudományos Akadémia tizenkilencedik romániai tagja lapunknak elmondta: rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, hogy az MTA filozófiai és történelemtudományok osztálya a soraiba fogadta. „Álmodni sem mertem volna ilyesmit. Azt viszont, hogy levéltári tisztviselőként nem leszek csak szolga, hanem iszom is a forrásvízből, már az egyetemről kikerülve eldöntöttem. Egy kisebbségi levéltáros nem maradhat a történetírás forrásainak egyszerű kezelője, hanem kötelessége fel is használni azokat a nemzete javára” – vélekedett Pál-Antal Sándor.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.