A brassói aprópecsenyének köze sincs a Cenk alatti városhoz, kitalálója névadáskor mindössze rábökött a térképre, az Ujházi tyúkhúsleves pedig tulajdonképpen kakasból készül – tudhatták meg egyebek mellett mindazok, akik részt vettek pénteken a nagyváradi Törzsasztalon.
2015. február 01., 18:402015. február 01., 18:40
Az irodalmi beszélgető est vendége ezúttal a gasztronómiai témákban is alkotó Cserna Szabó András író volt. Kőrössi P. József moderátor rögtön az elején erdélyi gyökereiről kezdte faggatni a szerzőt, kiderült, édesapja Kolozsváron született, azt követően költözött át a család Magyarországra, nagyapja, Szabó Endre pedig az Ellenzék munkatársa volt. Ő maga szívesen jár Kolozsvárra, ösztöndíjjal fél évig élt is a kincses városban, ott fejezte be Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényét.
Cserna Szabó András sok pályatársához hasonlóan a Sárkányfű irodalmi és művészeti folyóiratnál kezdte, majd onnan éles kanyarral a Magyar Konyha gasztronómiai lap következett. Mint kiderült, a váltás tulajdonképpen kényszerpálya volt – nagybátyja kártyán nyerte el a folyóiratot, s kérte fel annak szerkesztésére.
Első lépésként irodalmi rovatot indított, s azóta is érdekli az irodalom és a gasztronómia összefonódása. Mint Váradon elárulta, most éppen egy gasztro témájú könyvvel készül, amelynek a pacal lesz a témája – 77 rég elfeledett receptet ismerhetnek meg majd az érdeklődők.
Nem csak a klasszikus receptek érdeklik ugyanakkor a fiatal írót, a másnaposságra is számtalan gyógyírt fel tud kapásból sorolni. Egyebek mellett ezeket is összegyűjtötte Darida Benedekkel közösen a Nagy macskajajkönyvben, amely saját elmondása szerint nem más, mint a másnaposság kultúrtörténete Szókratésztól Hrabalon, Haseken és Hajnóczy Péteren át a mai korig.
Nem volt egyébként nehéz dolguk a kötet összeállításában, mivel nagyon kevés olyan író/költő akadt, aki nem szerette az italt. Ezt Czeizel Endre genetikus is igazolja – a költők alkoholfogyasztási szokásait vizsgálva kiderítette ugyanis, hogy miközben a lakosság körében a 40 százalékos azok aránya, akik isznak, a versfaragóknál ez eléri a 70 százalékot.
Sokan ismerhetik ugyanakkor Cserna Szabó Andrást az Élet és irodalom hasábjairól is, ahol esszésorozatot közölt neves írókról. Mint Kőrössi P. is megfogalmazta, bátor írások voltak ezek, nem fogta vissza magát, még Hemingwaynek is beszólt, giccsírónak nevezve a Nobel-díjas szerzőt.
„Belőlem hiányzik a komolyság, amiben nincs önirónia, humor, nem szórakoztató, az rólam íróként és olvasóként is lepattan” – vallotta be a váradi közönségnek Cserna Szabó András, majd egy rövid novellával illusztrálta is, hogy ez valóban így van.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!