A kormány tovább karcsúsítaná a kulturális ágazatokat
Fotó: Pinti Attila
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék.
2023. augusztus 24., 16:562023. augusztus 24., 16:56
2023. augusztus 24., 17:002023. augusztus 24., 17:00
2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent.
a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (mínusz 7,7 százalék), Csehországban (mínusz 7,3 százalék), Horvátországban (mínusz 6,3 százalék), Észtországban (mínusz 5,3 százalék) és Lettországban (mínusz 2,5 százalék) jegyezték.
A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019-2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021-2022-re plusz 21,5 százalékra), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5% százalékra), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14 százalékra) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3 százalékra ), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3 százalékra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7 százalékra) regisztrálták.
Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019-2020-ban és 2021-2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent.
Uniós viszonylatban 2022-ben jegyezték a valaha mért legkisebb különbséget a nemek között ebben a szektorban. Ez mindössze 1,6 százalékpont volt, 3,93 millió férfi és 3,80 millió nő dolgozott a kulturális ágazatban, ami 50,8 százalékos és 49,2 százalékos aránynak felel meg, tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!