A kormány tovább karcsúsítaná a kulturális ágazatokat
Fotó: Pinti Attila
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék.
2023. augusztus 24., 16:562023. augusztus 24., 16:56
2023. augusztus 24., 17:002023. augusztus 24., 17:00
2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent.
a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (mínusz 7,7 százalék), Csehországban (mínusz 7,3 százalék), Horvátországban (mínusz 6,3 százalék), Észtországban (mínusz 5,3 százalék) és Lettországban (mínusz 2,5 százalék) jegyezték.
A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019-2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021-2022-re plusz 21,5 százalékra), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5% százalékra), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14 százalékra) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3 százalékra ), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3 százalékra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7 százalékra) regisztrálták.
Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019-2020-ban és 2021-2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent.
Uniós viszonylatban 2022-ben jegyezték a valaha mért legkisebb különbséget a nemek között ebben a szektorban. Ez mindössze 1,6 százalékpont volt, 3,93 millió férfi és 3,80 millió nő dolgozott a kulturális ágazatban, ami 50,8 százalékos és 49,2 százalékos aránynak felel meg, tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!