Több kárt okoz a „fejszecsapásos” módszer, mint amennyit megtakarítana – Színházi szakemberek a költségcsökkentési tervről

Országszerte tiltakozás övezi a román kormány költségtakarékosságot célzó elképzeléseit, amelyek a kulturális ágazatban intézmények összevonásával, megszűnésével fenyeget. „Ha valóban megvalósul a kormánynak a hónap elején bejelentett, költségcsökkentést célzó, egyfajta színjátéknak tűnő terve, akkor annak a kulturális életre nézve is nagyon drasztikus következményei lehetnek – mondta el a Krónika megkeresésére Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kinevezett vezérigazgatója. Pál D. Attila véleményét annak kapcsán kértük ki, hogy

illetékesek szerint borús perspektívának tekinthető, miszerint a kormány költségcsökkentő terveinek következményeként ellehetetlenül többek közt kulturális intézmények működése is, főként az önkormányzati fenntartású intézményeket érintené a rendelkezés.

Több mint ötven kulturális intézmény vezetője, a Román Színházi Szövetség (UNITER), a Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR) is tiltakozik a terv ellen. Számos, a hazai kultúra iránt aggódó civil – szerda délig összesen több mint 20 600 személy – írta a lá a Vladimir Anton, a Csíki Játékszín művészeti vezetője által indított, Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! című petíciót, erdélyi magyar intézmények, sajtóorgánumok is aggódásuknak adtak hangot.

A Csíki Játékszín dolgozói 45 perces tiltakozó performanszt tartottak szerda délelőtt a színház épülete előtt: feketébe öltözve, némán ültek a lépcsőkön, amelyekre bábokat helyeztek el.

Pál D. Attila: politikai sakkjátszma húzódhat a költségcsökkentési terv mögött

A sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint 2023 őszétől olyan intézkedések lépnének életbe Romániában, amelyek a helyi és megyei önkormányzatok költségvetésének csökkentése érdekében többek között épp a kulturális intézményekre szánt összegeket veszik célba.

Például az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézmények átszervezéséről vagy összevonásáról, valamint az alkalmazottak 15 százalékának leépítéséről és a költségvetés 15%-os csökkentéséről lenne szó.

Az erdélyi színházak közül a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, a Kolozsvári Állami Magyar Színházat és az operát, valamint a temesvári teátrumot a kulturális minisztérium tartja fenn. A többi színházat vagy megyei vagy helyi önkormányzatok finanszírozzák. Pál D. Attila – aki 2011-től dolgozik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál, korábban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház menedzsmentjében is tevékenykedett, valamint számos nemzetközi fesztivált szervezett – a Krónika megkeresésére elmondta, meglátása szerint bár a kormány deklarált célja a költségvetési hiány csökkentése, az egész egyszerűen valószínűleg csak egy „színjáték”.

Vagy hogy mennyit lehet az üdülési voucherekkel spórolni, nem tudom felmérni, de nem hiszem, hogy nagy összeg lenne. Bár a vásárhelyi színház a tekintetben nem érintett, hogy a léte nem veszélyeztetett, hiszen nem önkormányzati, hanem minisztériumi fenntartású, nekem a nagy félelmem az, hogy az önkormányzati fenntartású színházak bizony veszélybe kerülnek” – mondta az igazgató.

Kifejtette, a tervezett rendelkezés nemcsak a színházakat érinti, hanem az egész kulturális szférát, a sportot, területgondozást, kertészeteket. Hozzátette,

az önkormányzatok az új terv szerint költségvetésüknek mindössze a 7,5 százalékát költhetnék ezeknek az intézményeknek a fenntartására az eddigi minimum 20-30 helyett, és ez a megszüntetésüket jelentené.

Egyes önkormányzatok akár 30 százalékot is fordítottak költségvetésükből a kultúrára, sportra

„Az intézmények összevonásáról azt gondolom, hogy meg lehet tenni, nem ördögtől való, csak mire jó? A terv szerint a kevesebb mint 50 alkalmazottal működő intézményeket átszervezhetik, összevonhatják, de véleményem szerint a kormány részéről ez egy színjáték: vagy az EU felé,

„Amikor 4,70 lejbe került a benzin, és 6,30-ra emelték, szinte rosszul lettünk. Majd amikor 11 lejről levitték 7,80-ra, persze hogy boldogok voltunk. Az is gyanús, hogy miért kell ezt a költségcsökkentést december 31-ig megvalósítani a terv szerint. Hogy időt nyerjenek, hogy majd vissza tudják vonni?” – tette fel a kérdést a vezérigazgató.

Úgy fogalmazott, ő ezt egyfajta politikai sakkjátszmának látja, de ha valóban érvénybe lép a terv, és nem vonják vissza sürgősen, akkor az önkormányzati fenntartású színházak, kulturális intézmények, sporttámogatások léte veszélybe kerül .

Másrészt, bár itt nem beszélhetünk jogokról, de egy már elért és megszerzett állapotot lecsökkenteni mindenkinek csak rossz, a megszerzett jogokat elvenni nem szabadna” – mutatott rá Pál D. Attila. Leszögezte, az egész kulturális finanszírozási rendszert alapjaiban kellene átalakítani ahhoz, hogy valamit meg lehessen reformálni – és ez nem csak az előadó-intézményekre vonatkozik: alapjaiban kell átformálni minden költségvetési rendszert.

A kulturális intézmények több mint felét érintenék hátrányosan a kormány költségcsökkentő tervei

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni – közölte hétfői memorandumában a múzeumok országos hálózata.

A marosvásárhelyi színház vezérigazgatója azt mondta, Sepsiszentgyörgy önkormányzata például 30 százalék fölött költött sportra és kultúrára, tehát a tervben szereplő 7,5 százalék abszolút lehetetlenség. „Gyergyóban akármilyen kicsi a Figura Stúdió Színház költségvetése, a városi költségvetéshez arányítva komoly összeg lehet a támogatása” – mondta Pál D. Attila. A csíkszeredai színház működése is veszélyben forogna, de a város más kulturális intézményei is – jelentette be pár napja Korodi Attila polgármester.

Amint a Csíki Játékszín közleményében olvasható,

„a sürgősségi rendelet tervezete az évek során (jó és rossz tulajdonságaikkal együtt) kialakult intézmények megsemmisítésével fenyeget. Olyan emberek (művészek, technikusok, adminisztratív személyzet) alkotta csapatok felszámolásával, akik lelkesen és olykor akár személyes áldozatok árán is, egyetlen célnak szentelték az életüket: a közönség és a közösség szolgálatának”.

A színház arra kéri a közönséget, hogy aláírásokkal támogassa a tiltakozást, hiszen a jelek szerint akár összevonás is várhat a kulturális intézményekre.

Elkelne egy reform, mert nem működik jól minden

Megkérdeztük a tervezetről Köllő Csongort is, a kolozsvári székhelyű Shoshin Színházi Egyesület, független műhely vezetőjét, a kincses városbeli ZIZ – Art and Social Area kulturális tér kezdeményezőjét és programjának egyik koordinátorát is. „Ha életbe lép a tervezet, sok település kulturális életének az összeomlásához, súlyos csorbulásához fog vezetni. Tévedés ne essék, azt gondolom, hogy

szükség van egy reformra azzal kapcsolatban, hogy miként működnek és mit csinálnak ezek az intézmények, illetve hogyan tudnak operatívabb, hasznosabb, relevánsabb munkát kifejteni.

Persze vannak olyan intézmények, amik már most bizonyos belső reformok mentén fejtik ki a működésüket, viszont vannak olyanok is, amelyek hátramaradottabbak ezen a téren. Szóval elkelne egy átfogó reform, mert nem tökéletes minden, de ezt egész másként, párbeszédre alapozva, hosszú folyamat eredményeként kell bevezetni” – fejtette ki a független műhely vezetője. Hozzátette, a mostani formában viszont csak arról van szó, hogy spóroljunk meg egy kevés pénzt.

„Ez a tervezet, amennyire fel tudom mérni a helyzetet, a Shoshint nem érinti direkt módon, ennek ellenére aláírtam és megosztottam a petíciót, mert

nem értek egyet ezzel a fejszecsapásos módszerrel, hosszú távon több kárt fog okozni, mint amennyit most spórolunk vele.

Mert elvileg, ha megszűnnek bizonyos intézmények, akkor az felszabadíthat forrásokat, amik átirányíthatók független kezdeményezések, csoportok felé, amelyek eddig nem részesültek kellő támogatásban, viszont adott esetben hatékonyabban dolgoztak, a közösség számára relevánsabb projekteket találtak ki, stb.” – mutatott rá Köllő Csongor. Szerinte azonban a tervezet erről nem rendelkezik, csupán arról, hogy bizonyos dolgokat szüntessünk meg, s ami ezután lesz, az ugyanúgy fog működni, csak kevesebb pénzből.

„A valóságnak ehhez semmi köze. Itt most ismét senki nem jár jól. Én remélem, hogy a kulturális intézményeket érintő részek kikerülnek úgy, ahogy vannak.

Ha ez megtörténik, akkor meg majd azt remélem, hogy ugyanazok, akik most érintettek voltak, és akiket aláírásunkkal mindannyian támogatunk, szintén szolidárisak lesznek legközelebb, amikor viszont majd ismét a független ágazat kerül a támadás célpontjába. Mert sajnos úgy érzem, egyhamar nem fog sor kerülni arra az alapos párbeszédre, amit említettem” – vélekedik Köllő Csongor..

Veszélyben a Látó folyóirat is

Veszélyben forog a marosvásárhelyi székhelyű Látó irodalmi folyóirat léte is. Amint a szerkesztőség közleményében szerepel, amit a sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint le akarnak faragni, „azok egy ország költségvetéséhez mérten jelentéktelen összegek, tényleges megtakarítást nem fog tudni ebből kispórolni a kormány, viszont az – amúgy is küszködő – kulturális szféra működéséhez elengedhetetlenek ezek a támogatások”. Rámutatnak,

kisebb, eleve kevés pénzből működő színházak, múzeumok, könyvtárak, folyóiratok, ezek alkalmazottai és munkatársai esnének áldozatául egy ilyen meggondolatlan lépésnek, kisebb-nagyobb településeken egyaránt, ami gyakorlatilag intézmények és munkahelyek megszűnéséhez vezetne, ezzel együtt az így-úgy működő kulturális ágazat tönkretételéhez országszerte.

A Látó szépirodalmi folyóirat a Maros Megyei Tanács által működtetett intézmény, jelenleg 9 teljes munkaidős és egy félmunkaidős alkalmazottal, tehát ha a rendelet törvényerőre emelkedik, a szerkesztőség szerint tulajdonképpen búcsút lehet inteni közel 34 éves történetüknek. „Úgy, hogy biztos, hogy nem rajtunk, illetve a hozzánk hasonló intézmények ellehetetlenítésével fog rengeteg pénzt megtakarítani a kormány” – közölte a Látó szerkesztősége, amely arra kéri a kultúra iránt elkötelezetteket, aláírásukkal támogassák a kulturális szférát érintő intézkedések elleni tiltakozást.

Tiltakozást tartottak a kormányzati költségcsökkentés ellen Csíkszeredában

Tiltakozó akciót szervezett kedden délután Csíkszereda polgármesteri hivatala a román kormány közigazgatási reformként bemutatott, költségcsökkentést előirányzó rendelettervezete ellen.

„Gyilkosság történik”. Élesen bírálják RMDSZ-es polgármesterek a román kormány költségcsökkentő terveit

Magyar kulturális intézmények léte kerül veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt, ha jelenlegi formájában fogadják el a jogszabálytervezetet – figyelmeztetett Korodi Attila csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.