Az egyfelvonásos, körülbelül másfél órás darab csupán egyetlen díszletet használ, az események színhelye a „világ vége”, egy magas fém falakkal, szögesdróttal elhatárolt terület, mely leginkább egy titkos katonai bázis kísérletekre használt részlegére emlékeztet. Itt láncolják le Prométheuszt, aki ellopta az istenektől az emberek számára a tüzet, ezáltal tulajdonképpen tudást adva nekik, felnyitva a szemüket.

Az eredeti ógörög dráma szereplőinek köre modern figurákkal egészül ki, a sajtó képviselői az egész darab alatt a 21. századi, szélsőségesen idealizált, provokációra és propagandára épülő világ megjelenítői. 

A mitológiából ismert Zeusz kettős szerepben jelenik meg, a klasszikus csábító és haragos főistenen túl itt ő a rendező, egyszerre utalva arra, hogy a világ vezetői mások életét befolyásoló eseményeket irányíthatnak fentről, de arra is, hogy a körülöttünk zajló, gyakran a média által még inkább felnagyított események egy része csupán „show”, színjáték.

A szereplők négy nyelven szólalnak meg, magyarul, románul, angolul és szlovénul. Ilyen szempontból a kolozsvári (magyar) közönségnek ad, adott egy érdekes többletet az, hogy az újságírókat, riportereket és egyéb mellékszereplőket érti, értette, hiszen az előadásban ezek a szereplők beszélnek románul, magyarul, esetleg angolul, eközben Prométheuszt – akit a szlovén Igor Somobor játszik –, és aki jóslatokat mond, titkok tudója, őt nem (szövegét természetesen feliratként lehetett olvasni). A nyelvvel való játék erősíti a Prométheuszt övező mitikus bűvkört. Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét.

Mindezt teszi nem csak a háttérben vetített képek, felvételek által, amelyeken az emberiség szenvedései jelennek meg, hanem finom szóbeli utalások révén is. 

Bár az előadásra koncentráló sajtótájékoztatón az alkotók azt emelték ki, hogy a darab témája az értelmiségi szerepe, helyzete a mai társadalomban, a produkció ennél sokkal többről szól. Mondanivalója egyszerre rétegzett és szerteágazó, a 21. századi ember „rabsága”, leláncoltsága, a saját maga teremtette béklyók ugyanúgy megjelennek, mint a politika, a nézetek szélsőségessé válásának hatása a mindennapjainkra, vagy mint a média és a közösségi média hatalma és befolyása.

A darabot szombat és vasárnap este is megtekintheti a kolozsvári közönség, illetve az idén ismét megrendezésre kerülő Interferenciák Fesztivál programjába is bekerül majd. 

korábban írtuk

Prométheusz: antik mítosz a mának – A Kolozsvári Állami Magyar Színház két teátrummal közös koprodukciót mutat be

Ókori dráma adaptációját viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és a ljubljanai teátrummal közösen.