Aiszkhülosz több ezer éves gondolatai ma is érvényesek – Aktuális, mély és hatásos a Prométheusz'22 című koprodukció

•  Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj

Fotó: Facebook/Teatrul.Maghiar.de.Stat.Cluj

Aiszkhülosz körülbelül 2400 éve írt mondatai és a koronavírus-járványra emlékeztető műanyag védőruhák, szkafanderek és szemellenzők, modern kütyük, modern frázisok „olvadnak” izgalmas egységgé a Prométheusz’22 című színdarabban, melyet péntek este mutattak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A három társulat együttműködése révén létrejött produkció az európai színház ókori hagyományaihoz nyúl vissza úgy, hogy minden mondata a ma emberének, a mai világról szól.

Tóth Gödri Iringó

2022. július 02., 22:062022. július 02., 22:06

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és az SNT Drama Ljublajanával közösen alkotta meg legújabb előadását, a Prométheusz’22-t, mely egy nemzetközi projekt keretében, az Európai Színházi Unió Katasztrófa elnevezésű projektjének részeként valósulhatott meg, s mellyel a három teátrum művészei a kincses város után a szlovén fővárosba, majd Konstancára és végül Portóba látogatnak.

A Tompa Gábor rendezésében készült előadás Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusz drámájára épül, illetve Samuel Beckett Katasztrófa című művének részleteit használja fel.

Az egyfelvonásos, körülbelül másfél órás darab csupán egyetlen díszletet használ, az események színhelye a „világ vége”, egy magas fém falakkal, szögesdróttal elhatárolt terület, mely leginkább egy titkos katonai bázis kísérletekre használt részlegére emlékeztet. Itt láncolják le Prométheuszt, aki ellopta az istenektől az emberek számára a tüzet, ezáltal tulajdonképpen tudást adva nekik, felnyitva a szemüket.

A hőst büntetésként itt árammal, sugárzással, a modern világ olyan „vívmányaival” kínozzák, melyekről tudjuk, sejtjük, hogy a valóságban is sok szenvedést okoztak, okoznak többek között a rendszerekkel szembefordulóknak is.

Az eredeti ógörög dráma szereplőinek köre modern figurákkal egészül ki, a sajtó képviselői az egész darab alatt a 21. századi, szélsőségesen idealizált, provokációra és propagandára épülő világ megjelenítői. 

A sztori iránti vágyuk az alany iránt közönnyel, a tényleges empátia hiányával párosul, mely nem csak őket jellemzi, hanem minden nézőt, hallgatót, olvasót, aki közömbösen veszi tudomásul a napi hírek között, közben embertársai szenvedéseit.

A mitológiából ismert Zeusz kettős szerepben jelenik meg, a klasszikus csábító és haragos főistenen túl itt ő a rendező, egyszerre utalva arra, hogy a világ vezetői mások életét befolyásoló eseményeket irányíthatnak fentről, de arra is, hogy a körülöttünk zajló, gyakran a média által még inkább felnagyított események egy része csupán „show”, színjáték.

A darab érdekessége, hogy a Tompa Gábor és Kali Ágnes által írt szövegkönyv nagyon sokat megőriz az eredeti dráma szövegéből, amit nem feltétlenül könnyű a mai nézőnek befogadni, de ami mégis ad egy súlyt, egy nagyon erős nyomatékot is az elhangzottaknak, illetve a darab egészének.

A szereplők négy nyelven szólalnak meg, magyarul, románul, angolul és szlovénul. Ilyen szempontból a kolozsvári (magyar) közönségnek ad, adott egy érdekes többletet az, hogy az újságírókat, riportereket és egyéb mellékszereplőket érti, értette, hiszen az előadásban ezek a szereplők beszélnek románul, magyarul, esetleg angolul, eközben Prométheuszt – akit a szlovén Igor Somobor játszik –, és aki jóslatokat mond, titkok tudója, őt nem (szövegét természetesen feliratként lehetett olvasni). A nyelvvel való játék erősíti a Prométheuszt övező mitikus bűvkört. Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét.

Az előadás egy érdekes vonatkozása, hogy bár Aiszkhülosz drámája még jóval a háború kitörése előtt be lett választva a projektbe, az alkotók leleményessége, érzékenysége által tökéletesen reflektál az aktuális helyzetre (is).

Mindezt teszi nem csak a háttérben vetített képek, felvételek által, amelyeken az emberiség szenvedései jelennek meg, hanem finom szóbeli utalások révén is. 

Bár az előadásra koncentráló sajtótájékoztatón az alkotók azt emelték ki, hogy a darab témája az értelmiségi szerepe, helyzete a mai társadalomban, a produkció ennél sokkal többről szól. Mondanivalója egyszerre rétegzett és szerteágazó, a 21. századi ember „rabsága”, leláncoltsága, a saját maga teremtette béklyók ugyanúgy megjelennek, mint a politika, a nézetek szélsőségessé válásának hatása a mindennapjainkra, vagy mint a média és a közösségi média hatalma és befolyása.

A darabot szombat és vasárnap este is megtekintheti a kolozsvári közönség, illetve az idén ismét megrendezésre kerülő Interferenciák Fesztivál programjába is bekerül majd. 

korábban írtuk

Prométheusz: antik mítosz a mának – A Kolozsvári Állami Magyar Színház két teátrummal közös koprodukciót mutat be
Prométheusz: antik mítosz a mának – A Kolozsvári Állami Magyar Színház két teátrummal közös koprodukciót mutat be

Ókori dráma adaptációját viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Konstancai Állami Színházzal és a ljubljanai teátrummal közösen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron