2009. február 13., 11:052009. február 13., 11:05
– Mi az előzménye a most megjelent, farsangi népszokásokat bemutató, nyolcszáz oldalas kötetnek?
– Az első nagyobb kötetem Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adtam ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. Ez azonban magyarázatra szorul, ugyanis létezett egy történelmi székely Marosszék, a néprajzi régió viszont ennél tágabb. Főként a maszkos játékokat vizsgáltam: a benti fonószínházakat és azt, hogy a farsangot lezáró időben milyen utcai menetek, játékok léteztek.
– Mettől meddig terjed a néprajzi régióként tárgyalt Marosszék?
– A történelmi széknek volt egy Maroson túli része és a Nyárád- valamint a Kis-Küküllőmente tartozott oda, a mai Maros megye viszont jóval kiterjedtebb. A nyelvjárás, a helyi identitástudat, a csűrök, a házak típusa, a székelykapuk és a székely harisnya elterjedése, a vásárok, a falucsúfolók, a farsangi szokások és a húsvéti zöldág elterjedése alapján állapítottam meg, hogy létezik egy közép-erdélyi régió, amely átmenetet képez a felső-székelység és a mezőségi magyarság kultúrája között. Két övezete van: a mezőségi és a székely típusú régió. Tehát én a Mezősámsondtól Korondig, illetve a Magyarótól Nagykendig terjedő régiót vizsgáltam.
– Kik voltak a munkatársai a kötet összeállításában?
– Egyetemista koromtól érdekelt a téma, 1982-től gyűjtöm az anyagot. Egyik célom az volt, hogy minél sokoldalúbban dokumentáljam a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgoztam együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársaim. Ők a gyűjtés során fotóalbumokat jelentettek meg, és dokumentumfilmek is készültek.
– A kötet nemcsak a farsangi hagyományokat ismerteti, hiszen a tanulmányokba beszüremlik a marosszékiek teljes világa.
– A dramatikus szokások mögött egy mentalitás, egy erkölcsi világ húzódik meg, ami kivetül a szokásokra. Ez volt a szándékom, hogy a falusi kultúra működési mechanizmusát tetten érjem. A kötet a tanúsága annak, hogy az elmúlt száz évben miként változott falun a mentalitás.
– Mennyire élnek ma a farsangi szokások a vizsgált régióban?
– Az életforma változásával a szokások is változnak. Korábban létezett a fonó mint közösségi intézmény. Vissza kell utasítanom azt a szemléletet, hogy a fonó az erkölcstelenség és bűn melegágya volt. Megengedte ugyan a játékot, de szigorú rendje volt – a fiatalok itt tanulták meg az udvarlás formáit. Létezett a fonószínház, de az mára már megszűnt. Az asszonyok még összejárnak néha, léteznek farsangi utcai menetek és játékok, például Görgényüvegcsűrön, Kibéden, Alsósófalván, Beresztelkén, Mezősámsondon, Mezőkölpényben. Ma is van igény ezekre a játékokra, amelyekhez minden generáció hozzáadja a maga ízlésvilágát. Szerintem hosszú jövőjük van. A kötetemben 915 autentikus szokás szerepel, amelyeket a tanítók, lelkészek, ifjúsági vezetők nagyon jól használhatnának közösségépítésre, így akár kézikönyvként is szolgálhat az Akiket fog a figura.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.