Tóth László képzőművész Kántor Lajosról készített munkája
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
In memoriam Kántor Lajos címmel nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban a 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus, gazdag képzőművészeti magángyűjteményének anyagából. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója beszélt a tárlatról, Kántornak az erdélyi képzőművészetben betöltött szerepéről.
2021. február 25., 10:312021. február 25., 10:31
2021. február 25., 10:332021. február 25., 10:33
Kántor Lajos magángyűjteményéből nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban. A 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus magántulajdonában lévő alkotások legnagyobb részét a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a központ számára, amelynek alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója megkeresésünkre elmondta, 91 alkotást sorakoztat fel a központ két emeletét elfoglaló, április közepéig látogatható tárlat.
„Több Kántor Lajosról készült portré is szerepel az anyagban, ez is lényeges része a kiállításnak, a plakáton látható grafika Tóth László munkája. Az 1960–1970-es, 80-as években alkotó jelentős erdélyi művészek munkáit sorakoztatja fel az anyag, mint tudjuk, Kántor hagyatéka valóságos keresztmetszete e korszak erdélyi művészetének” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Kifejtette, a Kántor-magángyűjtemény egy töredékét, egy kis teremnyi anyagot láthatott a nagyközönség a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon, az új sepsiszentgyörgyi tárlat ennél sokkal gazdagabb, a központ két emeletén minden kiállítófelületen bemutatják az anyagot.
– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, Kántor volt az, aki az 1950-es éveket követően odafigyelt az avantgárd irányzatokra, az újításokra, a Korunk galérián keresztül képviselte a kitekintést, emiatt is gazdag volt a magángyűjteménye.
„Hagyományos értékeink és az akkori legújabb tendenciák is szerepelnek a gyűjteményben. A dedikációkból is látszik, hogy a művészek érezték Kántor szerepének a jelentőségét. Próbáljuk az ő szellemi közegét, művészekkel való kapcsolatát is bemutatni. Az alkotásokkal vette körül magát a lakásában, ezt a légkört is megidézzük” – mondta a művészettörténész. Arról is beszélt, hogy
„Azt, hogy létrejöjjön egy erdélyi művészeti múzeum, elsőként Kántor vetette fel Jakobovits Miklóssal együtt. Sepsiszentgyörgyön egy értekezleten derült ki, hogy a háromszéki város lenne a legjobb helyszíne a központnak, mert itt megvan a politikai akarat is a támogatására. Kántor egyik alapító atyja volt a központnak, a kiállítással a hálánkat is lerójuk ezért” – fogalmazott a művészettörténész. Hozzátette, Kántor túllépett azon, hogy szíve szerint Kolozsváron hozza létre a központot, hiszen felismerte, hogy Szentgyörgyön nyílik erre lehetőség, támogatta a kezdeményezést, műveket is szerzett az alapgyűjteménybe.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. „A Kántoresque révén ki tudjuk próbálni, hogy a filológusi-irodalomtörténészi munka és a hagyatékokban való elmélyedés mellett milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az értékeket szélesebb kör számára is befogadhatóvá, elérhetővé tegyük” – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
szóljon hozzá!