Tóth László képzőművész Kántor Lajosról készített munkája
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
In memoriam Kántor Lajos címmel nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban a 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus, gazdag képzőművészeti magángyűjteményének anyagából. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója beszélt a tárlatról, Kántornak az erdélyi képzőművészetben betöltött szerepéről.
2021. február 25., 10:312021. február 25., 10:31
2021. február 25., 10:332021. február 25., 10:33
Kántor Lajos magángyűjteményéből nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban. A 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus magántulajdonában lévő alkotások legnagyobb részét a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a központ számára, amelynek alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója megkeresésünkre elmondta, 91 alkotást sorakoztat fel a központ két emeletét elfoglaló, április közepéig látogatható tárlat.
„Több Kántor Lajosról készült portré is szerepel az anyagban, ez is lényeges része a kiállításnak, a plakáton látható grafika Tóth László munkája. Az 1960–1970-es, 80-as években alkotó jelentős erdélyi művészek munkáit sorakoztatja fel az anyag, mint tudjuk, Kántor hagyatéka valóságos keresztmetszete e korszak erdélyi művészetének” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Kifejtette, a Kántor-magángyűjtemény egy töredékét, egy kis teremnyi anyagot láthatott a nagyközönség a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon, az új sepsiszentgyörgyi tárlat ennél sokkal gazdagabb, a központ két emeletén minden kiállítófelületen bemutatják az anyagot.
– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, Kántor volt az, aki az 1950-es éveket követően odafigyelt az avantgárd irányzatokra, az újításokra, a Korunk galérián keresztül képviselte a kitekintést, emiatt is gazdag volt a magángyűjteménye.
„Hagyományos értékeink és az akkori legújabb tendenciák is szerepelnek a gyűjteményben. A dedikációkból is látszik, hogy a művészek érezték Kántor szerepének a jelentőségét. Próbáljuk az ő szellemi közegét, művészekkel való kapcsolatát is bemutatni. Az alkotásokkal vette körül magát a lakásában, ezt a légkört is megidézzük” – mondta a művészettörténész. Arról is beszélt, hogy
„Azt, hogy létrejöjjön egy erdélyi művészeti múzeum, elsőként Kántor vetette fel Jakobovits Miklóssal együtt. Sepsiszentgyörgyön egy értekezleten derült ki, hogy a háromszéki város lenne a legjobb helyszíne a központnak, mert itt megvan a politikai akarat is a támogatására. Kántor egyik alapító atyja volt a központnak, a kiállítással a hálánkat is lerójuk ezért” – fogalmazott a művészettörténész. Hozzátette, Kántor túllépett azon, hogy szíve szerint Kolozsváron hozza létre a központot, hiszen felismerte, hogy Szentgyörgyön nyílik erre lehetőség, támogatta a kezdeményezést, műveket is szerzett az alapgyűjteménybe.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. „A Kántoresque révén ki tudjuk próbálni, hogy a filológusi-irodalomtörténészi munka és a hagyatékokban való elmélyedés mellett milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az értékeket szélesebb kör számára is befogadhatóvá, elérhetővé tegyük” – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírás és Digitális Média szakán működő Spectator Média Szakkollégium portréfotó-kiállítása nyílik meg a kolozsvári Planetáriumban.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő előadása Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül Bocsárdi László rendezésében, az előadás olvasópróbái elkezdődtek – közölte a társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!