Tóth László képzőművész Kántor Lajosról készített munkája
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
In memoriam Kántor Lajos címmel nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban a 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus, gazdag képzőművészeti magángyűjteményének anyagából. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója beszélt a tárlatról, Kántornak az erdélyi képzőművészetben betöltött szerepéről.
2021. február 25., 10:312021. február 25., 10:31
2021. február 25., 10:332021. február 25., 10:33
Kántor Lajos magángyűjteményéből nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban. A 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus magántulajdonában lévő alkotások legnagyobb részét a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a központ számára, amelynek alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója megkeresésünkre elmondta, 91 alkotást sorakoztat fel a központ két emeletét elfoglaló, április közepéig látogatható tárlat.
„Több Kántor Lajosról készült portré is szerepel az anyagban, ez is lényeges része a kiállításnak, a plakáton látható grafika Tóth László munkája. Az 1960–1970-es, 80-as években alkotó jelentős erdélyi művészek munkáit sorakoztatja fel az anyag, mint tudjuk, Kántor hagyatéka valóságos keresztmetszete e korszak erdélyi művészetének” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Kifejtette, a Kántor-magángyűjtemény egy töredékét, egy kis teremnyi anyagot láthatott a nagyközönség a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon, az új sepsiszentgyörgyi tárlat ennél sokkal gazdagabb, a központ két emeletén minden kiállítófelületen bemutatják az anyagot.
– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, Kántor volt az, aki az 1950-es éveket követően odafigyelt az avantgárd irányzatokra, az újításokra, a Korunk galérián keresztül képviselte a kitekintést, emiatt is gazdag volt a magángyűjteménye.
„Hagyományos értékeink és az akkori legújabb tendenciák is szerepelnek a gyűjteményben. A dedikációkból is látszik, hogy a művészek érezték Kántor szerepének a jelentőségét. Próbáljuk az ő szellemi közegét, művészekkel való kapcsolatát is bemutatni. Az alkotásokkal vette körül magát a lakásában, ezt a légkört is megidézzük” – mondta a művészettörténész. Arról is beszélt, hogy
„Azt, hogy létrejöjjön egy erdélyi művészeti múzeum, elsőként Kántor vetette fel Jakobovits Miklóssal együtt. Sepsiszentgyörgyön egy értekezleten derült ki, hogy a háromszéki város lenne a legjobb helyszíne a központnak, mert itt megvan a politikai akarat is a támogatására. Kántor egyik alapító atyja volt a központnak, a kiállítással a hálánkat is lerójuk ezért” – fogalmazott a művészettörténész. Hozzátette, Kántor túllépett azon, hogy szíve szerint Kolozsváron hozza létre a központot, hiszen felismerte, hogy Szentgyörgyön nyílik erre lehetőség, támogatta a kezdeményezést, műveket is szerzett az alapgyűjteménybe.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. „A Kántoresque révén ki tudjuk próbálni, hogy a filológusi-irodalomtörténészi munka és a hagyatékokban való elmélyedés mellett milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az értékeket szélesebb kör számára is befogadhatóvá, elérhetővé tegyük” – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!