2009. december 03., 08:502009. december 03., 08:50
A papíron, filmen, üvegnegatívon megőrzött felvételek nagy része eddig a múzeum munkatársai számára sem volt hozzáférhető, hogy elkerüljék ezek károsodását, azonban a Szülőföld Alaptól pályázott pénzből vásárolt korszerű szkennerrel Gazda Enikő és Kinda István, a múzeum munkatársai elkezdhették a képek digitális feldolgozását, eddig ötezer fénykép negatívját szkennelték be.
Ezenkívül megpróbálják a fényképeket azonosítani, jegyzékbe venni, a filmcsíkokat pedig savmentes papírba csomagolják, amely védi őket a károsodástól. Az, hogy a képek a világhálón bárki számára megtekinthetők lesznek, segítséget jelent az azonosításban is, hiszen ha valaki ráismer egy képre, információval láthatja el a múzeum munkatársait.
Gazda Enikő elmondta, hogy a korábban a világhálóra feltöltött 300 fénykép közül az egyiken szereplő házról azt gondolták, hogy az csernátoni, egy vargyasi lakos azonban ráismert a múzeum honlapján közzétett fényképre, és értesítette a múzeumot, hogy Kálnoky gróf miklósvári vendégházáról van szó, amelyet időközben átalakítottak.
A néprajzos-muzeológus mindenkit arra kér, ha lehetősége van, segítsen a fotók pontos azonosításában. Elsősorban az építészet és a mesterségek tárgykörben készült fényképeket dolgozzák fel, mivel főleg ezek azonosításában segíthetnek a látogatók, ráadásul helytörténészek munkáját is segítheti, ha az épületeket ábrázoló képeket megtalálhatják az interneten – magyarázta Gazda Enikő.
Az intézmény gyűjteménye a 19. században készült fényképeket is tartalmaz, de megtalálható benne a 20. század híres sepsiszentgyörgyi fényképésze, Gere István gyűjteménye is. Az állomány feldolgozására a hetvenes évek elején történt utoljára kísérlet, akkor jelent meg Fóris Pál ezer fotót tartalmazó fényképtára.
| Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán. A szobrot 1977-ben egy Ceauşescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. „Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, s azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot – idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben. – Rám bízta a módját, én azonban nem törtem szét, hanem ástam egy gödröt az udvaron, s abban temettem el. Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd.” A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült 24-es magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc – maga is 24-es baka – 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták a számításait. A szobrot 1945-ben a „felszabadító” seregek csonkították meg – a golyónyomok ma is látszanak rajta –, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni. A szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást. „Természetesen felajánljuk a rétyieknek, hogy ha kívánják, állítsák vissza eredeti helyére – mondta el az igazgató. – Ebben az esetben másolatot készítünk a szoborról, és azt helyezzük el a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok