2009. szeptember 21., 09:532009. szeptember 21., 09:53
A csütörtök késő délután megnyitott tárlat bevezető előadásában Felician Pop, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ igazgatója elmondta, Moldovan érzelmi tájat, az érzékszervekhez szóló képeket fest.
„A szatmári művésznő tájképei kaput nyitnak az érzékszervek felé. Festményeit nemcsak nézni, hanem érezni is kell” – fogalmazott Pop. Az Alkotóház galériájában kiállított képek Gergely Csaba véleménye alapján „terápiajellegűek”, hiszen senki sem nézegeti őket haragosan vagy idegesen.
„Aki ide betér –, és bárki bármikor betérhet, mert az ajtó mindenki számára nyitva áll – a csend szigetére lelhet, amely megnyugtatja a nyüzsgő város zajában kifáradt idegeket” – hangzott el a megnyitón. „A festőnő felkutatja a természet legeldugottabb szépségeit, és azokat örökíti meg az örökkévalóság számára. A képeken a lelki tájat látjuk, azt, ahogyan a valóság átszűrődik a művésznő személyiségén” – véli Gergely, aki szerint a kiállított képek hideg színei is olyan kontextusban szerepelnek, hogy melegeknek tűnnek.
Moldovan kezdetben temperával és ceruzával dolgozott, aztán áttért a nehezebb műfajnak számító akrilra. Annak ellenére, hogy ő az egyesület legtöbbször kiállító és legaktívabb tagja, csak most sikerült számára önálló tárlatot szervezni a szatmári művészeti csoportnak. A művésznő munkáit a partiumi megyeközponton kívül még Erdődön, Csengerben, Monón és Tasnádon is láthatta a művészetkedvelő nagyközönség.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.