2010. szeptember 29., 09:392010. szeptember 29., 09:39
A centenáriumi tárlatnak a Quadro Galéria ad otthont, amely a nagy érdeklődés miatt kicsinek bizonyult. A kiállítás ünnepélyes megnyitójával párhuzamosan bemutatták Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro Galéria vezetőjének Incze Ferencről írt monográfiáját. A művészettörténész elmondta, a kiállítás képei, illetve a festőről készült monográfia a gyergyószentmiklósi születésű, kolozsvári festő teljes életművét, életútját átfogják. A centenáriumi kiállítás az első olyan tárlat, amely legalább egy-két festmény erejéig a képzőművész valamennyi alkotói korszakát megjeleníti. „Nemcsak a hatvanas-hetvenes évek Incze Ferencét, hanem a húszas-harmincas évek alkotóművészét is bemutatja a monográfia” – fejtette ki Székely Sebestyén György.
Tibori Szabó Zoltán méltatásában elmondta, annak ellenére, hogy tehetsége alapján kora ünnepelt festője lehetett volna – volt, aki úgy vélte, Incze lehetett volna a második Dalí –, politikai okokból sokáig háttérbe szorították, nem engedték, hogy kiállítson, mivel témái kívül estek a szocialista realizmus érdeklődési körén. Incze Ferenc a Szolnay Sándor vezette hivatásos és a Gy. Szabó Béla által képviselt független festőművészek közti vita áldozata lett. A vita nem maradt meg a szakma keretei között, átpolitizálódott, így a kommunista diktatúra éveiben Incze Ferenc arra kényszerült, hogy alkalmi munkákból tartsa fenn magát, a korabeli képzőművészek pedig – azzal érvelve, hogy nem érti a szocialista realizmust – kirekesztették a valóban Salvador Dalí alkotásaira emlékeztető festményeket alkotó művészt. Gyakran éhezett, és kénytelen volt névtelenül az akkori vezető politikusok portréit megfesteni.
Incze Ferenc festői pályafutásában az áttörés éve 1973 volt. Ebben az évben ugyanis egyik önarcképét (ez a festmény is megtekinthető a most megnyílt tárlaton) ezüstéremmel díjazták a párizsi Francia Képzőművészek Szalonja 300. évfordulója alkalmából megrendezett tárlaton, és a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagjává választották. Tibori Szabó Zoltán úgy értékelte: Incze nemzetközi elismerése óriási arcul csapása volt az elnyomó kommunista rendszernek.
Annak ellenére, hogy Incze festményei első látásra szürrealistának tűnnek, a kolozsvári festő valójában a realizmus és az expresszionizmus határán egyensúlyozott – szögezte le Tibori. Önmaga volt festményeinek fő témája, nyíltan és őszintén vallott saját életéről.
A centenáriumi kiállítás hétköznaponként 11 és 18 óra között tekinthető meg a Quadro Galéria Jókai (Napoca) utcai székhelyén.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.