Fotó: A szerző felvétele
2009. október 01., 09:352009. október 01., 09:35
Az író román nyelv és irodalom szakon végzett, így jól ismeri a román kultúrát, irodalmat. Kifejtette: a kortárs román írók, mint Gabriel Liiceanu, Andrei Pleşu és mások szerencsés helyzetben voltak, hiszen Mircea Eliade, Constantin Noica, illetve Emil Cioran művein fejlődhettek.
Noica păltinişi, „sétáló” iskolája kapcsán Demény megjegyezte: „A kultúra séta, amiben ha egyedül vagy, mégsem vagy egyedül.” A magyar irodalomból a mester és tanítványai témakörben azt a viszonyt elemezte, amely Babits Mihály és az ő véleményét kikérő fiatal költők között kialakult. Demény első kézből, Faludy Györgytől is hallott ezekről a „szeanszokról”, Babits szimbolikus foteljéről, amely Demény szerint „az utolsó fotel volt, amit el lehetett fogadni, nem kapcsolódott hozzá sem ideológia, sem semmiféle politikai holdudvar.”
Így jutott el azoknak a hazai fiatal íróknak a nemzedékéhez, akik 1965–1975 között születtek, a román forradalom idején lettek nagykorúak, mint maga az előadó, Orbán János Dénes, László Noémi, Vida Gábor, Papp Sándor Zsigmond és mások. E nemzedék sorsát Demény Péter nem tudja elképzelni a Látó folyóirat szerkesztői, a jeles költő és író, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt nélkül.
Illetve az olyan erdélyi írók nélkül, mint Bodor Ádám vagy Szilágyi István. Viszont ők „nehezen oldódó, sprőd emberek, lehet szeretni őket, de nem lehet összejárni velük” – fogalmazott Demény. Ezért és sok más egyébért „apátlan nemzedéknek” nevezte magukat. Nekik nem volt fotelből oktató mesterük, utalt vissza Babitsra és az ő meghatározó szerepére a maga korában. Demény Péter előadását a Tiberius Vonósnégyes műsora egészítette ki. Az együttes egy Beethoven-művet játszott a közönségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok