A magyar mozi ünnepe

A február 5-éig tartó seregszemlének a Millenáris, a Palace Mamut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem mozi ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet. Az idén Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus munkásságát ismerik el életműdíjjal, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést a baróti születésű Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező veheti át.

A filmszemle legfőbb elismerése – idén először – az Aranyorsó díj, a legjobbnak ítélt közönségfilm pedig Moziverzum díjat kap. A külföldi kritikusok az általuk legjobbnak tartott film alkotóját az idén is Gene Moskowitz-díjjal jutalmazzák. A játékfilmes zsűri elnöke a német Klaus Eder, a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) főtitkára, míg a dokumentumfilmeket elbíráló testület munkáját Gulyás Gyula filmrendező vezeti. A kísérleti kisjátékfilmes zsűri elnöke Kardos Sándor operatőr, filmrendező.

A versenyben szereplő 18 nagyjátékfilm közül 7 elsőfilmes alkotó munkája, ugyanakkor a kínálatban több adaptáció is helyet kapott. Bartis Attila 2001-ben megjelent regénye alapján készült Alföldi Róbert első nagyjátékfilmje, a Nyugalom, Udvaros Dorottya és Makranczi Zalán főszereplésével. Hajdu Szabolcs Off Hollywood című filmjének irodalmi alapanyagául Garaczi László egy korábbi drámájából írt, Április című forgatókönyve szolgált. Főhőse Bódi Adél (Török-Illyés Orsolya) rendező, akinek a napja egy kellemetlen rádiós interjúval indul, és a pszichiátrián zárul. A főként dokumentumfilmes munkásságáról ismert Almási Tamás ezúttal nagyjátékfilmmel jelentkezik: a kelet-magyarországi faluban játszódó Mario, a varázsló című munkáját magyar–olasz koprodukcióban forgatták Franco Nero és Nyakó Júlia főszereplésével.

A nagyjátékfilmek között erdélyi rendező munkája is versenybe száll: Lakatos Róbert Bahrtalo! Jó szerencsét! című road movie-ja az erdélyi cigány Lali és az erdélyi magyar Lóri kalandjait követi nyomon. A kolozsvári rendező első nagyjátékfilmjében a két férfi anyagi gondokkal küzd, ezért elhatározza, hogy a magyarországi lomtalanítók példájából okulva Ausztriába megy üzletelni. Erdélyi vonatkozású részben Mundruczó Kornél új filmje is, a Delta, a német–magyar koprodukcióban készült alkotás helyszíne egy kiüresedett kikötőváros a Duna deltájában. A forgatás Bertók Lajos halála miatt félbeszakadt, ezért új főszereplővel, Lajkó Félix hegedűművésszel kezdték újra a munkát – valamint számos erdélyi magyar statisztával.

A dokumentumfilmek között két erdélyi, illetve erdélyi származású rendező alkotása szerepel: Bálint Arthur az egykori zenész és énekes Frici életéről forgatta Poros öltöny című alkotását. Páskándiné Sebők Anna filmje, A Búcsú pedig az erdélyi magyar zsidó kultúrát mutatja be. Érdekesnek ígérkezik továbbá Zsigmond Dezső alkotása, az Út Călăraşiba (Egy sikeres vállalkozó arcképe): a dokumentumfilm Kurkó János csíkszeredai üzletember utazását követi nyomon, aki kamaszkori emlékeit keresve a román–bolgár határhoz autózik. A kisjátékfilmes mezőnybe válogatták továbbá a Sapientia – EMTE végzős hallgatója, Felméri Cecília munkáját: a Kakukk című alkotás rendezője Baka András tréfás beszédei című kötetét használta fel művéhez.

Hírösszefoglaló