Fotó: A szerző felvétele
2008. január 28., 00:002008. január 28., 00:00
A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Budapesten élő író érzékeny témához nyúlt A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben című könyvében. Ágoston Vilmossal Kőrössi P. József, a Váradról elszármazott kiadóvezető beszélgetett élete epizódjairól és már említett könyvéről.
„A hetvenes évek végén magyar egyetemi lapot akartunk alapítani a kolozsvári bölcsészkaron, de az egyetem vezetése nem járult hozzá. Orbán Balázs írásainak fordításával gyakoroltam az angol nyelvet, és írtam egy esszét. Ez arról szólt, hogy ha a feketékkel és sárgákkal szemben a fehérek kisebbségbe kerülnek, akkor a hatalomhoz jutottak képesek lennének-e érvényesíteni addigi elveiket, és toleránsan viszonyulni a kisebbséghez. Készen is állt a vád, miszerint nemcsak horthysta-fasiszta, hanem amerikai kém is vagyok” – mesélte az író kicsapatásának történetét. Az egyetemre később visszavették, ám a sajtóban nem vállalhatott állást, volt kárpitos, és Balánbányán rézbányász is. Ágoston jelenleg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa.
„Ha elemezni akarom, mit jelent számunkra egy olyan író, mint Wass Albert, nem helyezhetem hermetikus közegbe” – vallja Ágoston Vilmos, aki Wass munkásságát a Ceauşescu-korszak ideológiai törekvéseit kiszolgáló Doru Munteanu írásaival hasonlította össze. Úgy vélte, mindkét író munkásságának meghatározó jegye, hogy történelmi témájú műveikben egyedül a saját nemzetük igazságát ismerik el, és a saját nemzetüket képviselő szereplők mindig a jó oldalán állnak. Munteanu és a magyarok kolozsvári bevonulását elmesélő Vinerea Neagră (Fekete péntek) című regénye mára nagyjából teljesen feledésbe is merült, Wass Albert kultusza ellenben ma is él.
Ágoston Vilmos szerint a magyar író kiemelkedő műve a Farkasverem című regény. Emigrációban íródott könyveiben azonban az általa ismert, 1930–40-es évek világát, beszédfordulatait próbálja megjeleníteni, de ezek már nem fedik a valóságot, hiszen „ő azóta nem járt Istenszékén”. Ugyanakkor a Ceauşescu amerikai látogatása idején tüntető magyar fiatalokkal sem értett egyet: Erdély számára egyetlen megoldást ismert, a visszacsatolást Magyarországhoz, ám nem a kádári vidám barakkhoz. „Az etnikai kérdést az emberi jogok oldaláról kell megközelíteni, hogy külső szemlélő számára is érthetővé váljék” – vélte Ágoston.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.