2009. november 09., 10:182009. november 09., 10:18
A Barabás Miklós Céh alapításának 80. évfordulójára készített gyűjteményes kiállítás az erdélyi magyar képzőművészet keresztmetszete, fogalmazta meg a pénteki megnyitón Vinczeffy László festőművész, a tárlat kurátora.
A művészeti szervezet jelenlegi tagjai mellett a múlt század elején alkotó negyven művész munkáját is sikerült összegyűjteni erre a kiállításra, így többek között bemutatják Kós Károly, Nagy Imre, Szolnay Sándor műveit. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke a megnyitón hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar képzőművészeti galéria megalakítása a legfontosabb cél. Németh Júlia műkritikus elmondta, a céh tagjai a lehető legváltozatosabb stílusban alkotnak, de közös bennük a magas színvonal.
Emlékeztetett, hogy a céh tiszteletbeli elnöke, Kós András két nappal korábban ünnepelte 95. születésnapját, és felhívta a jelen levő Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének figyelmét, hogy a művész megérdemelné a Kossuth-díjat. Németh beszédében párhuzamot vont a céh megalakításának évében, 1929-ben dúló gazdasági válság és a jelenlegi recesszió között, és megfogalmazta, a válság ellenére most is áldozni kell a kultúrára. Legyen a következő négy év célja az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása, mondta Németh Zsolt, hozzátéve, hogy kész részt vállalni ennek megvalósításában.
A megnyitó végén tiszteletbeli taggá fogadták Veres Pétert, az Erdélyi Művészet folyóirat főszerkesztőjét és Kopacz Attilát, a Cova Kiadó vezetőjét, a művészet önzetlen pártolásáért átadták nekik a Barabás Miklós Céh emléklapját. Az ünnepségsorozat szombaton az Árkosi Művelődési Központban szervezett, A Barabás Miklós Céh múltja, jelene és jövője című konferenciával zárult.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ott jelentették be, hogy 2010-et a háromszéki képzőművészet évének nyilvánítják. Tamás Sándor rámutatott, 2010-re esik Barabás Miklós születésének 200. évfordulója is, ami már önmagában is komoly okot ad a képzőművészet pártolására.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.