Az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor előadói Balatonfüreden
Fotó: Hagyományok Háza
A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden ünnepélyes keretek között adták át július 26-án, szerdán este.
2023. július 30., 19:072023. július 30., 19:07
A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú együttesek, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba. A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya jellemzi.
Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve
Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettese veszi át az UNESCO-kitüntetést
Fotó: Hagyományok Háza
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere.
A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy ez Magyarország jelentős sikere, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.
Pál István Szalonna megköszöni a rangos kitüntetést
Fotó: Hagyományok Háza
„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának” – értékelte az eseményt Pál István Szalonna, aki így folytatta: ,,azoknak a muzsikusoknak, akik »revivalként« művelik ezt a művészetet, vagy azok a hagyományőrző zenészeknek, akik családról-családra adták át ezt a tudományt,
Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő” – áll a Hagyományok Háza szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!