A nyolc részes filmsorozat forgatása lezárult, a Tündérkertet az ősszel láthatják a nézők a Duna tévében
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Nagy kaland volt szerepet játszani a Tündérkert című, az ősszel a képernyőkre kerülő magyar sorozatban, izgalmas forgatás zajlott, remek rendezővel és nagyszerű csapattal – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi színészek, akik kíváncsian várják a Móricz-regényből készülő nyolc részes filmet. A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján forgatott történelmi-politikai thrillert Madarász Isti rendezi, a produkcióban mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. Báthory Gábor fejedelmet 25 éves magyarországi főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja.
2023. március 05., 10:062023. március 05., 10:06
2023. március 05., 12:112023. március 05., 12:11
Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet az Erdély történelméről szóló regény mozgóképes feldolgozásában. A Megafilm gyártásában készülő sorozat forgatása decemberben zárult, a film idén ősszel kerül a magyarországi közmédiában a képernyőkre. A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő történelmi-politikai thrillert Madarász Isti rendezi, a produkcióban mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. Báthory Gábor fejedelmet 25 éves magyarországi főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja.
de szerepel a sorozatban többek közt Pál D. Attila, a vásárhelyi színház vezérigazgatója, Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze, Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja. Hogy miként zajlott a forgatás, arról Bokor Barnát, Pál D. Attilát, Éder Enikőt, Dimény Áront kérdeztük.
A sárkány és a hattyú küzdelme
A Bethlen Gábor alakját megformáló Bokor Barna megkeresésünkre azt mondta, akik ismerik a figurát a történelemkönyvekből, vagy a Móricz-regényből, azok nagyjából ki tudják tapogatni ennek az embernek a „vénáját”.
Két fontos Gábor Erdély történelmében. Bethlen szerepét Bokor Barna, Báthoryét Katona Péter Dániel formálja meg
Fotó: Megafilm/ Facebook
„Bethlen megosztó személyiség, nem könnyen »adja magát», viszont őt tanulmányozva találhatunk olyan elemeket, melyekkel hozzá és általa nemzetünk kollektív tudatához kapcsolódunk – saját kiterjedése és az ország tündérkertté változtatása, felemelkedése egyidejű volt” – fogalmazott Bokor Barna.
„A sárkány, mint tudjuk, tűz természetű, képes mindent felemészteni maga körül. A hattyú látszólag kevésbé harcias, ellenben a láthatatlan regiszterben, a víz alatt komoly erőfeszítést tesz a haladás érdekében. Ebből az egyszerű képletből is kirajzolhatjuk a Bethlen-Báthory tengelyt, de ennél azért bonyolultabb a dolog” – mondta Bokor Barna. Hozzáfűzte, várakozási fázisban vagyunk, a nézők, de még az alkotók is kíváncsiak az előzetes után. Ilyen kérdések merülnek fel: milyen Erdélyt, milyen Tündérkertet fogunk látni?
„Szerintem nem egy egykori letűnt édenkert, nem is egy ígért mennyország, de olyan hely lesz a Tündérkert, ahonnan talán jobban ráláthatunk önmagunkra, közös sorsunkra. Egyébként a Móricz-műben nem ennyire hangsúlyosak a női karakterek, mint a filmben, ahol jelentős szerepet játszanak – valószínűleg így volt ez akkor is, most is” – fogalmazott a színművész. Mint mondta, Bethlen karaktere sem egyértelmű és színtiszta kinyilatkoztatás, hanem vergődések sorozata, férjként, államférfiként, barátként, mentorként.
Bokor Barna színművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagja
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Kérdésünkre, hogy a forgatás jelentett-e egyfajta időutazást számára, hiszen a 17. század elejének világát megidéző közeget hoztak létre a forgatáson, Bokor Barna azt mondta, a díszlet és jelmez határozottan megteremtette ezt az érzetet, a külső helyszínek is nagyon izgalmasak voltak – annak ellenére, hogy nem autentikus helyszínekről van szó, rengeteg olyan külső és belső helyszínt talált a gyártás, ami meg tudja teremteni a korabeli Erdély hangulatát. „A jelmezek egyszerre korhűek, ugyanakkor sugárzik belőlük a kreativitás a tervezőnek, Zelenka Nórának köszönhetően” – mondta Bokor Barna. Arra is kitértünk beszélgetésünk során, hogy mik voltak a 100 napig tartó forgatási munka legnagyobb szépségei és nehézségei.
„A forgatás talán legnagyobb szépsége, hogy ezek az emberek, akiket erre a munkára összesodort a szél, szeretetközösséggé váltak. Ebben a Megafilm mint gyártó cég és a rendező, Madarász Isti személyisége is meghatározó, ugyanis ő, akárcsak a mandala közepe, szépen sugározta az alkotó energiákat, amelyekből táplálkozott a stáb” – mondta Bokor Barna. Úgy fogalmazott, „ez a forgatás már akkor is hiányzott, miközben csináltuk”. A szovátai születésű színművész – aki jelenleg a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagjaként is játszik – többek közt az El a kezekkel a papámtól (2021) című alkotásban és az Elk*rtuk című politikai thrillerben (2021) szerepelt.
„Deszka, ha játszol, megöllek”
Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja.
Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
„Ma úgy neveznénk ezt a figurát, hogy profi katona vagy vérprofi vezető, aki kimondottan a hadserege érdekeit figyelte, és aszerint hozta meg a döntéseit. Egy csöndes, folyamatosan elemző, viszonylag hidegvérű, időnként emberi arcot mutató figuráról van szó” – mondta el a Krónikának Pál D. Attila, aki végzettségét tekintve nem színész. Mint fogalmazott, érdekes számára, és talán nem véletlen, hogy Madarász Isti ragaszkodott hozzá.
Arról is beszélt, hogy a próbafolyamat során meg kellett tanulnia, ahogy a kamera a gesztusait látja, ahogyan azt is, miként figyeljen a kamera jelenlétére. Kérdésünkre, hogy a harci mozdulatokat, fogásokat ábécétől kezdve kellett-e megtanulnia, vagy korábban is értett az ilyesmihez, küzdősporthoz, Pál D. Attila azt mondta, az elejétől kellett megtanulnia. Koreográfussal és kaszkadőrrel rengeteget edzettek ahhoz, hogy lehetőleg minél hitelesebb legyen a harcjelenet, és reméli, hogy élethű lesz a végeredmény.
Pál D. Attila rengeteget edzett koreográfussal és kaszkadőrrel
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Kérdésünkre, hogy időutazást jelentett-e számára a több százéves történet filmre vitele, Pál D. Attila azt mondta: mindenképpen. „A színészek számára talán nem volt ekkora újdonság, de nekem, mint az újszülöttnek, teljesen új volt. Ahogy felvettem a jelmezt, azonnal abban a régi közegben éreztem magam, és ez segített, hogy természetes módon oldjam meg a feladatokat. Egyszerűen elhittem az egész helyzetet, a kamerák közelségét se láttam már egy adott pillanatban, a technikát sem, csak Nagy Andrásnak éreztem magam” – fejtette ki Pál D. Attila.
„Mondtam is párszor, hogy a középkorban nem tudtak semmi funkcionális dolgot kitalálni a ruhákon, szóval nem egyszerű ruházatok ezek. És megszokás kérdése, hogy nehéz-e viselni. Első két nap kínlódtam, kényelmetlen volt az óriási fekete kacagány a negyven fokban, viszont a ruhát a novemberi meg decemberi forgatási napokon imádtam” – mondta el Pál D. Attila. Aki nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hogy milyen lesz a sorozat.
Pál D. Attila 1993-tól dolgozik színházakban, tavaly ősztől a vásárhelyi színház vezérigazgatója. 2011-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház munkatársa, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót tölt be. Korábban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház menedzsmentjében dolgozott, valamint számos nemzetközi fesztivált szervezett, 2019-től óraadó tanárként dolgozik a Marosvásárhely Művészeti Egyetemen.
Pál D. Attila: „az általam megformált figura profi katona vagy vérprofi vezető”
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Nagy lehetőség egy erdélyi színész számára
Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház művésze a Krónikának elmondta, izgatottan várja, hogy milyen lesz majd a sorozat, mert a színész csak akkor szembesül a filmmel, amikor az már készen van.
Titokzatos figura a történetben. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze balról, mellette Báthory Erzsébet szerepében Szamosi Zsófia
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
„Móricz regényében nincsen benne az a figura, akinek a megformálására felkértek. Amikor odamentem a castingra Vásárhelyre, akkor találkoztam a nagyon szimpatikus rendezővel, Madarász Istivel, nem is tudtam, hogy maga a filmrendező személyesen részt fog venni a castingon, mert az nem mindig szokás. Roppantul rokonszenves volt, nagyon jól tudtunk kommunikálni, kért egy minimális jelenetet, és aztán mondta, hogy én picit fiatal vagyok ehhez a szerephez – ami jólesett a negyvenes éveimet taposva –, de mégis úgy döntött aztán, hogy én legyek. Valamiért neki megtetszett ez a karakter, amit én hoztam” – mondta el Éder Enikő. Kiemelte, nagyon jól tudott dolgozni színész partnereivel, Szamosi Zsófiával, Elek Ferenccel. Azt is kifejtette, érdekes helyszíneken forgattak, többek közt kőfejtőben, és egyes helyszíneknek valóban a régmúltat idéző hangulata volt.
Úgy fogalmazott, nagyon érdekes lesz a sorozat, kitűnő munkát végzett a rendező és az egész stáb is. „A munka milyensége nagyon függ azoktól az emberektől, akik összefogják a csapatot, akik a stábokért, különböző csoportokért, vagy a statisztákért felelnek. Mindenki apait-anyait beleadott, rengeteget dolgozott, közben meg nem voltak feszültségek, élvezet volt a forgatáson részt venni” – fogalmazott a színművész.
Éder Enikő szerint egy erdélyi színész számára nagy lehetőség szerepet kapni a nagyszabású történelmi sorozatban
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Éder Enikő annyira szerette ezt a légkört, hogy ha ideje lett volna, azokon a forgatási napokon is kiment volna a helyszínekre, amikor épp nem kellett dolgoznia. Kiemelte, annak külön örült, hogy a sorozatba bevontak erdélyi színészeket is.
Mivel eddig kevés filmben szerepelt, így most ez fontos lehetőség számára. „Nem nagyon van lehetőségünk hátradőlni, azért sem szoktunk jelentkezni castingokra, mert Budapest távol van, és nem nagyon tudunk oda szaladgálni. Szóval a mostani egy nagyon jó lehetőség volt” – mondta el Éder Enikő.
Csak a jelmezek változnak, az emberi gyarlóság és nagyszerűség nem
Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Schreiber szebeni főbírót játssza a sorozatban. Mint mondta, a főbíró klasszikus politikus figura.
A Tündérkert sorozat stábjáról készült felvétel, bal szélen Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja, mellette jelmezben Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Dimény Áron kifejtette, a produkció nagyon igényesen épített fel mindent, ami a történetet a kellékeiben, környezetében, díszletében körülöleli, és számára nagy kaland volt a forgatás során a 21. századi technikától körülvéve egy több száz évvel ezelőtti miliőben létezni.
Azt is elmondta kérdésünkre, hogy meglátása szerint a színész jelmeze egyfajta maszk, és a színész számára a maszk nagyon erős átváltozási eszköz – ő sokszor így tekint a jelmezre is.
Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készül a történelmi-politikai thriller
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
„Nyilván egy hoodiet (kapucnis pulcsit) felvenni egészen más folyamatot indít el az ember mozdulataiban, mint hogyha mondjuk egy öltönyt, estélyi ruhát, vagy szmokingot kell viselni. A sorozatban a kort idéző jelmez komplex, és izgalmas volt viselni” – fejtette ki Dimény Áron. Azt is elmondta, nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hiszen a film nagyon-nagyon jó és erős anyag, az ember azon csodálkozik, eddig hogy nem lett a Tündérkertből filmsorozat.
Mint arról korábban írtunk, Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg, és közülük választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt. A forgatókönyvet Horváth András Dezső, Tasnádi István, Bereményi Géza írta. A producer, Helmeczy Dorottya maga is erdélyi születésű. Producertársával, a filmet gyártó Megafilm vezetőjével, Kálomista Gáborral régóta tervezték az Erdélyről szóló történelmi politikai sorozatot. A forgatókönyv összeállítását komoly munka előzte meg, Helmeczy Dorottya csapatával négy évig dolgozott az előkészítésén. Kálomista Gábor a bejelentő sajtótájékoztatón elmondta: a Megafilm bátran nyúl történelmi témákhoz, céljuk az volt, hogy Móricz regényét fogyaszthatóvá tegyék a fiatalok számára is.
Megjelent a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller első előzetese.
Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Újságírás és Digitális Média szakán működő Spectator Média Szakkollégium portréfotó-kiállítása nyílik meg a kolozsvári Planetáriumban.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő előadása Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül Bocsárdi László rendezésében, az előadás olvasópróbái elkezdődtek – közölte a társulat.
Az idén januárban elhunyt Csíky András kolozsvári színművész nevét viseli az újonnan létrejött alapítvány, amely a színművész akaratából az általa kapott Kossuth-díjjal járó évenként pénzjutalmat fiatal erdélyi színészeknek ítéli oda.
A kilencedik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elérkezett második feléhez, de a következő napokban is színes és sokszínű programokkal várja a színházkedvelő közönséget.
Michal Toczek fiatal lengyel filmes Egy kiégett házasság (A Dead Marriage) című kisjátékfilmje nyerte idén a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál fődíját.
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!