A Tündérkert, ahonnan jobban ráláthatunk önmagunkra – Erdélyi színészek a most készülő magyar filmsorozatról

A nyolc részes filmsorozat forgatása lezárult, a Tündérkertet az ősszel láthatják a nézők a Duna tévében •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

A nyolc részes filmsorozat forgatása lezárult, a Tündérkertet az ősszel láthatják a nézők a Duna tévében

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Nagy kaland volt szerepet játszani a Tündérkert című, az ősszel a képernyőkre kerülő magyar sorozatban, izgalmas forgatás zajlott, remek rendezővel és nagyszerű csapattal – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi színészek, akik kíváncsian várják a Móricz-regényből készülő nyolc részes filmet. A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján forgatott történelmi-politikai thrillert Madarász Isti rendezi, a produkcióban mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. Báthory Gábor fejedelmet 25 éves magyarországi főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja.

Kiss Judit

2023. március 05., 10:062023. március 05., 10:06

2023. március 05., 12:112023. március 05., 12:11

Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet az Erdély történelméről szóló regény mozgóképes feldolgozásában. A Megafilm gyártásában készülő sorozat forgatása decemberben zárult, a film idén ősszel kerül a magyarországi közmédiában a képernyőkre. A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő történelmi-politikai thrillert Madarász Isti rendezi, a produkcióban mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. Báthory Gábor fejedelmet 25 éves magyarországi főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja.

Erdélyi színészek is fontos szerepeket játszanak az alkotásban: Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagja formálja meg,

de szerepel a sorozatban többek közt Pál D. Attila, a vásárhelyi színház vezérigazgatója, Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze, Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja. Hogy miként zajlott a forgatás, arról Bokor Barnát, Pál D. Attilát, Éder Enikőt, Dimény Áront kérdeztük.

A sárkány és a hattyú küzdelme

A Bethlen Gábor alakját megformáló Bokor Barna megkeresésünkre azt mondta, akik ismerik a figurát a történelemkönyvekből, vagy a Móricz-regényből, azok nagyjából ki tudják tapogatni ennek az embernek a „vénáját”.

Két fontos Gábor Erdély történelmében. Bethlen szerepét Bokor Barna, Báthoryét Katona Péter Dániel formálja meg •  Fotó: Megafilm/ Facebook Galéria

Két fontos Gábor Erdély történelmében. Bethlen szerepét Bokor Barna, Báthoryét Katona Péter Dániel formálja meg

Fotó: Megafilm/ Facebook

„Bethlen megosztó személyiség, nem könnyen »adja magát», viszont őt tanulmányozva találhatunk olyan elemeket, melyekkel hozzá és általa nemzetünk kollektív tudatához kapcsolódunk – saját kiterjedése és az ország tündérkertté változtatása, felemelkedése egyidejű volt” – fogalmazott Bokor Barna.

Kifejtette, a rengeteg izgalmas mellékszál mellett a Bethlen és Báthory Gábor közti viszony határozza meg a sorozatot – ami a címerek viszonylatában a sárkány és a hattyú küzdelmének nevezhető.

„A sárkány, mint tudjuk, tűz természetű, képes mindent felemészteni maga körül. A hattyú látszólag kevésbé harcias, ellenben a láthatatlan regiszterben, a víz alatt komoly erőfeszítést tesz a haladás érdekében. Ebből az egyszerű képletből is kirajzolhatjuk a Bethlen-Báthory tengelyt, de ennél azért bonyolultabb a dolog” – mondta Bokor Barna. Hozzáfűzte, várakozási fázisban vagyunk, a nézők, de még az alkotók is kíváncsiak az előzetes után. Ilyen kérdések merülnek fel: milyen Erdélyt, milyen Tündérkertet fogunk látni?

A regényhez képest módosult a forgatókönyv, tehát aki tudni szeretné, hogy mit rejt a sorozat, idealizált világot, elképzelt világot, esetleg valós történelmi tényeken alapuló világot, az nem fogja megfejteni az olvasmányélmények alapján – fogalmazott Bokor Barna.

„Szerintem nem egy egykori letűnt édenkert, nem is egy ígért mennyország, de olyan hely lesz a Tündérkert, ahonnan talán jobban ráláthatunk önmagunkra, közös sorsunkra. Egyébként a Móricz-műben nem ennyire hangsúlyosak a női karakterek, mint a filmben, ahol jelentős szerepet játszanak – valószínűleg így volt ez akkor is, most is” – fogalmazott a színművész. Mint mondta, Bethlen karaktere sem egyértelmű és színtiszta kinyilatkoztatás, hanem vergődések sorozata, férjként, államférfiként, barátként, mentorként.

Bokor Barna színművész, a  marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagja •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Bokor Barna színművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagja

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Kérdésünkre, hogy a forgatás jelentett-e egyfajta időutazást számára, hiszen a 17. század elejének világát megidéző közeget hoztak létre a forgatáson, Bokor Barna azt mondta, a díszlet és jelmez határozottan megteremtette ezt az érzetet, a külső helyszínek is nagyon izgalmasak voltak – annak ellenére, hogy nem autentikus helyszínekről van szó, rengeteg olyan külső és belső helyszínt talált a gyártás, ami meg tudja teremteni a korabeli Erdély hangulatát. „A jelmezek egyszerre korhűek, ugyanakkor sugárzik belőlük a kreativitás a tervezőnek, Zelenka Nórának köszönhetően” – mondta Bokor Barna. Arra is kitértünk beszélgetésünk során, hogy mik voltak a 100 napig tartó forgatási munka legnagyobb szépségei és nehézségei.

A színművész azt mondta, számára a legnagyobb nehézség az idő és az energia beosztása, ha mondjuk nap végére vagy éjszakába nyúlik mondjuk a cselekményt előre gördítő tétjelenet felvétele.

„A forgatás talán legnagyobb szépsége, hogy ezek az emberek, akiket erre a munkára összesodort a szél, szeretetközösséggé váltak. Ebben a Megafilm mint gyártó cég és a rendező, Madarász Isti személyisége is meghatározó, ugyanis ő, akárcsak a mandala közepe, szépen sugározta az alkotó energiákat, amelyekből táplálkozott a stáb” – mondta Bokor Barna. Úgy fogalmazott, „ez a forgatás már akkor is hiányzott, miközben csináltuk”. A szovátai születésű színművész – aki jelenleg a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagjaként is játszik – többek közt az El a kezekkel a papámtól (2021) című alkotásban és az Elk*rtuk című politikai thrillerben (2021) szerepelt.

„Deszka, ha játszol, megöllek”

Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja.

Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

„Ma úgy neveznénk ezt a figurát, hogy profi katona vagy vérprofi vezető, aki kimondottan a hadserege érdekeit figyelte, és aszerint hozta meg a döntéseit. Egy csöndes, folyamatosan elemző, viszonylag hidegvérű, időnként emberi arcot mutató figuráról van szó” – mondta el a Krónikának Pál D. Attila, aki végzettségét tekintve nem színész. Mint fogalmazott, érdekes számára, és talán nem véletlen, hogy Madarász Isti ragaszkodott hozzá.

„Amikor meglátott, a casting után folyamatosan azt akarta kihozni belőlem, ami vagyok, hogy önmagamat adjam. Azt mondta nekem: „Deszka, ha játszol, megöllek” – ecsetelte Pál D. Attila.

Arról is beszélt, hogy a próbafolyamat során meg kellett tanulnia, ahogy a kamera a gesztusait látja, ahogyan azt is, miként figyeljen a kamera jelenlétére. Kérdésünkre, hogy a harci mozdulatokat, fogásokat ábécétől kezdve kellett-e megtanulnia, vagy korábban is értett az ilyesmihez, küzdősporthoz, Pál D. Attila azt mondta, az elejétől kellett megtanulnia. Koreográfussal és kaszkadőrrel rengeteget edzettek ahhoz, hogy lehetőleg minél hitelesebb legyen a harcjelenet, és reméli, hogy élethű lesz a végeredmény.

Pál D. Attila rengeteget edzett koreográfussal és kaszkadőrrel •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Pál D. Attila rengeteget edzett koreográfussal és kaszkadőrrel

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Kérdésünkre, hogy időutazást jelentett-e számára a több százéves történet filmre vitele, Pál D. Attila azt mondta: mindenképpen. „A színészek számára talán nem volt ekkora újdonság, de nekem, mint az újszülöttnek, teljesen új volt. Ahogy felvettem a jelmezt, azonnal abban a régi közegben éreztem magam, és ez segített, hogy természetes módon oldjam meg a feladatokat. Egyszerűen elhittem az egész helyzetet, a kamerák közelségét se láttam már egy adott pillanatban, a technikát sem, csak Nagy Andrásnak éreztem magam” – fejtette ki Pál D. Attila.

Beszélt a jelmezéről is, mint mondta, az első öltözésnél két öltöztető segített neki, aztán a végén már egyedül is tudott vele bánni.

„Mondtam is párszor, hogy a középkorban nem tudtak semmi funkcionális dolgot kitalálni a ruhákon, szóval nem egyszerű ruházatok ezek. És megszokás kérdése, hogy nehéz-e viselni. Első két nap kínlódtam, kényelmetlen volt az óriási fekete kacagány a negyven fokban, viszont a ruhát a novemberi meg decemberi forgatási napokon imádtam” – mondta el Pál D. Attila. Aki nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hogy milyen lesz a sorozat.

„Egyébként kicsit félek megnézni magamat, annak ellenére, hogy saját magam kedvenc színészének kiáltottam ki magam” – mondta nevetve Pál D. Attila.

Pál D. Attila 1993-tól dolgozik színházakban, tavaly ősztől a vásárhelyi színház vezérigazgatója. 2011-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház munkatársa, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót tölt be. Korábban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház menedzsmentjében dolgozott, valamint számos nemzetközi fesztivált szervezett, 2019-től óraadó tanárként dolgozik a Marosvásárhely Művészeti Egyetemen.

Pál D. Attila: „az általam megformált figura profi katona vagy vérprofi vezető” •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Pál D. Attila: „az általam megformált figura profi katona vagy vérprofi vezető”

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Nagy lehetőség egy erdélyi színész számára

Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház művésze a Krónikának elmondta, izgatottan várja, hogy milyen lesz majd a sorozat, mert a színész csak akkor szembesül a filmmel, amikor az már készen van.

Titokzatos figura a történetben. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze balról, mellette Báthory Erzsébet szerepében Szamosi Zsófia •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Titokzatos figura a történetben. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze balról, mellette Báthory Erzsébet szerepében Szamosi Zsófia

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

„Móricz regényében nincsen benne az a figura, akinek a megformálására felkértek. Amikor odamentem a castingra Vásárhelyre, akkor találkoztam a nagyon szimpatikus rendezővel, Madarász Istivel, nem is tudtam, hogy maga a filmrendező személyesen részt fog venni a castingon, mert az nem mindig szokás. Roppantul rokonszenves volt, nagyon jól tudtunk kommunikálni, kért egy minimális jelenetet, és aztán mondta, hogy én picit fiatal vagyok ehhez a szerephez – ami jólesett a negyvenes éveimet taposva –, de mégis úgy döntött aztán, hogy én legyek. Valamiért neki megtetszett ez a karakter, amit én hoztam” – mondta el Éder Enikő. Kiemelte, nagyon jól tudott dolgozni színész partnereivel, Szamosi Zsófiával, Elek Ferenccel. Azt is kifejtette, érdekes helyszíneken forgattak, többek közt kőfejtőben, és egyes helyszíneknek valóban a régmúltat idéző hangulata volt.

„Amikor az ember oda belépett, félhomály volt, és az egész légkör különleges hangulatot árasztott. Az volt az érzésed, hogy tényleg egy másik világba kerültél abban a pillanatban. Több mint tíz órát forgattunk lent, szinte fura is volt feljönni a napvilágra” – mesélte Éder Enikő.

Úgy fogalmazott, nagyon érdekes lesz a sorozat, kitűnő munkát végzett a rendező és az egész stáb is. „A munka milyensége nagyon függ azoktól az emberektől, akik összefogják a csapatot, akik a stábokért, különböző csoportokért, vagy a statisztákért felelnek. Mindenki apait-anyait beleadott, rengeteget dolgozott, közben meg nem voltak feszültségek, élvezet volt a forgatáson részt venni” – fogalmazott a színművész.

Éder Enikő szerint egy erdélyi színész számára nagy lehetőség szerepet kapni a nagyszabású történelmi sorozatban •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Éder Enikő szerint egy erdélyi színész számára nagy lehetőség szerepet kapni a nagyszabású történelmi sorozatban

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Éder Enikő annyira szerette ezt a légkört, hogy ha ideje lett volna, azokon a forgatási napokon is kiment volna a helyszínekre, amikor épp nem kellett dolgoznia. Kiemelte, annak külön örült, hogy a sorozatba bevontak erdélyi színészeket is.

„Akkor is örülnék, ha épp nem engem vontak volna be, hanem más erdélyi színészeket. Külön hangsúlyt és energiát fektettek arra, hogy erdélyi színészek is legyenek benne. És ez szerintem rém fontos, hogy végre bekerüljünk mi is valahogy ebbe a szakmai körforgásba” – hantsúlyozta a színművész.

Mivel eddig kevés filmben szerepelt, így most ez fontos lehetőség számára. „Nem nagyon van lehetőségünk hátradőlni, azért sem szoktunk jelentkezni castingokra, mert Budapest távol van, és nem nagyon tudunk oda szaladgálni. Szóval a mostani egy nagyon jó lehetőség volt” – mondta el Éder Enikő.

Csak a jelmezek változnak, az emberi gyarlóság és nagyszerűség nem

Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Schreiber szebeni főbírót játssza a sorozatban. Mint mondta, a főbíró klasszikus politikus figura.

A Tündérkert sorozat stábjáról készült felvétel, bal szélen Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja, mellette jelmezben Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

A Tündérkert sorozat stábjáról készült felvétel, bal szélen Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja, mellette jelmezben Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Dimény Áron kifejtette, a produkció nagyon igényesen épített fel mindent, ami a történetet a kellékeiben, környezetében, díszletében körülöleli, és számára nagy kaland volt a forgatás során a 21. századi technikától körülvéve egy több száz évvel ezelőtti miliőben létezni.

„Egyébként a történet örökérvényű emberi dolgokról szól, és Móricz ebben kitűnő, a forgatókönyv pedig nagyon szépen emeli ezt át. Végülis ilyenek az emberi történeteink. Jelmezeink, maszkjaink változnak, de ugyanolyan gyarlók és esendőek, vagy ugyanolyan nagyszerűek vagyunk ma is, mint az emberek pár száz évvel ezelőtt” – fogalmazott a színművész.

Azt is elmondta kérdésünkre, hogy meglátása szerint a színész jelmeze egyfajta maszk, és a színész számára a maszk nagyon erős átváltozási eszköz – ő sokszor így tekint a jelmezre is.

Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készül a  történelmi-politikai thriller •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás Galéria

Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készül a történelmi-politikai thriller

Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

„Nyilván egy hoodiet (kapucnis pulcsit) felvenni egészen más folyamatot indít el az ember mozdulataiban, mint hogyha mondjuk egy öltönyt, estélyi ruhát, vagy szmokingot kell viselni. A sorozatban a kort idéző jelmez komplex, és izgalmas volt viselni” – fejtette ki Dimény Áron. Azt is elmondta, nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hiszen a film nagyon-nagyon jó és erős anyag, az ember azon csodálkozik, eddig hogy nem lett a Tündérkertből filmsorozat.

„Olyan világot élünk, ahol a sorozatoknak egyre nagyobb a súlya, így biztosan sokan lesznek rá kíváncsiak. Adottak a remekül felépített karakterek, a kitűnően megírt forgatókönyv, a nagyon igényes csapat” – mondta a színművész.

Mint arról korábban írtunk, Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg, és közülük választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt. A forgatókönyvet Horváth András Dezső, Tasnádi István, Bereményi Géza írta. A producer, Helmeczy Dorottya maga is erdélyi születésű. Producertársával, a filmet gyártó Megafilm vezetőjével, Kálomista Gáborral régóta tervezték az Erdélyről szóló történelmi politikai sorozatot. A forgatókönyv összeállítását komoly munka előzte meg, Helmeczy Dorottya csapatával négy évig dolgozott az előkészítésén. Kálomista Gábor a bejelentő sajtótájékoztatón elmondta: a Megafilm bátran nyúl történelmi témákhoz, céljuk az volt, hogy Móricz regényét fogyaszthatóvá tegyék a fiatalok számára is.

korábban írtuk

Megjelent az izgalmasnak ígérkező Tündérkert sorozat első előzetese
Megjelent az izgalmasnak ígérkező Tündérkert sorozat első előzetese

Megjelent a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller első előzetese.

korábban írtuk

Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet Móricz Zsigmond Tündérkert című regényének mozgóképes feldolgozásában
Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet Móricz Zsigmond Tündérkert című regényének mozgóképes feldolgozásában

Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása
2025. április 14., hétfő

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán
2025. április 14., hétfő

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum

A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum
2025. április 14., hétfő

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója

Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója
2025. április 13., vasárnap

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film

Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film
2025. április 13., vasárnap

Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus

Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.

Meghalt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus
2025. április 12., szombat

Závogyán Magdolna: a magyar kormány minden támogatást megad a kultúra megéléséhez

Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.

Závogyán Magdolna: a magyar kormány minden támogatást megad a kultúra megéléséhez
2025. április 11., péntek

Több száz magyar diák szavalt közösen Szatmárnémeti központjában

Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.

Több száz magyar diák szavalt közösen Szatmárnémeti központjában