A Tündérkert, ahonnan jobban ráláthatunk önmagunkra – Erdélyi színészek a most készülő magyar filmsorozatról

Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet az Erdély történelméről szóló regény mozgóképes feldolgozásában. A Megafilm gyártásában készülő sorozat forgatása decemberben zárult, a film idén ősszel kerül a magyarországi közmédiában a képernyőkre. A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő történelmi-politikai thrillert Madarász Isti rendezi, a produkcióban mintegy 1600 statiszta és kaszkadőr vesz részt. Báthory Gábor fejedelmet 25 éves magyarországi főiskolás színészhallgató, Katona Péter Dániel alakítja.

Erdélyi színészek is fontos szerepeket játszanak az alkotásban: Bethlen Gábor székely főkapitányt Bokor Barna, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagja formálja meg,

de szerepel a sorozatban többek közt Pál D. Attila, a vásárhelyi színház vezérigazgatója, Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze, Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, Dimény Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának tagja. Hogy miként zajlott a forgatás, arról Bokor Barnát, Pál D. Attilát, Éder Enikőt, Dimény Áront kérdeztük.

A sárkány és a hattyú küzdelme

A Bethlen Gábor alakját megformáló Bokor Barna megkeresésünkre azt mondta, akik ismerik a figurát a történelemkönyvekből, vagy a Móricz-regényből, azok nagyjából ki tudják tapogatni ennek az embernek a „vénáját”.

„Bethlen megosztó személyiség, nem könnyen »adja magát», viszont őt tanulmányozva találhatunk olyan elemeket, melyekkel hozzá és általa nemzetünk kollektív tudatához kapcsolódunk – saját kiterjedése és az ország tündérkertté változtatása, felemelkedése egyidejű volt” – fogalmazott Bokor Barna.

Kifejtette, a rengeteg izgalmas mellékszál mellett a Bethlen és Báthory Gábor közti viszony határozza meg a sorozatot – ami a címerek viszonylatában a sárkány és a hattyú küzdelmének nevezhető.

„A sárkány, mint tudjuk, tűz természetű, képes mindent felemészteni maga körül. A hattyú látszólag kevésbé harcias, ellenben a láthatatlan regiszterben, a víz alatt komoly erőfeszítést tesz a haladás érdekében. Ebből az egyszerű képletből is kirajzolhatjuk a Bethlen-Báthory tengelyt, de ennél azért bonyolultabb a dolog” – mondta Bokor Barna. Hozzáfűzte, várakozási fázisban vagyunk, a nézők, de még az alkotók is kíváncsiak az előzetes után. Ilyen kérdések merülnek fel: milyen Erdélyt, milyen Tündérkertet fogunk látni?

A regényhez képest módosult a forgatókönyv, tehát aki tudni szeretné, hogy mit rejt a sorozat, idealizált világot, elképzelt világot, esetleg valós történelmi tényeken alapuló világot, az nem fogja megfejteni az olvasmányélmények alapján – fogalmazott Bokor Barna.

„Szerintem nem egy egykori letűnt édenkert, nem is egy ígért mennyország, de olyan hely lesz a Tündérkert, ahonnan talán jobban ráláthatunk önmagunkra, közös sorsunkra. Egyébként a Móricz-műben nem ennyire hangsúlyosak a női karakterek, mint a filmben, ahol jelentős szerepet játszanak – valószínűleg így volt ez akkor is, most is” – fogalmazott a színművész. Mint mondta, Bethlen karaktere sem egyértelmű és színtiszta kinyilatkoztatás, hanem vergődések sorozata, férjként, államférfiként, barátként, mentorként.

Kérdésünkre, hogy a forgatás jelentett-e egyfajta időutazást számára, hiszen a 17. század elejének világát megidéző közeget hoztak létre a forgatáson, Bokor Barna azt mondta, a díszlet és jelmez határozottan megteremtette ezt az érzetet, a külső helyszínek is nagyon izgalmasak voltak – annak ellenére, hogy nem autentikus helyszínekről van szó, rengeteg olyan külső és belső helyszínt talált a gyártás, ami meg tudja teremteni a korabeli Erdély hangulatát. „A jelmezek egyszerre korhűek, ugyanakkor sugárzik belőlük a kreativitás a tervezőnek, Zelenka Nórának köszönhetően” – mondta Bokor Barna. Arra is kitértünk beszélgetésünk során, hogy mik voltak a 100 napig tartó forgatási munka legnagyobb szépségei és nehézségei.

A színművész azt mondta, számára a legnagyobb nehézség az idő és az energia beosztása, ha mondjuk nap végére vagy éjszakába nyúlik mondjuk a cselekményt előre gördítő tétjelenet felvétele.

„A forgatás talán legnagyobb szépsége, hogy ezek az emberek, akiket erre a munkára összesodort a szél, szeretetközösséggé váltak. Ebben a Megafilm mint gyártó cég és a rendező, Madarász Isti személyisége is meghatározó, ugyanis ő, akárcsak a mandala közepe, szépen sugározta az alkotó energiákat, amelyekből táplálkozott a stáb” – mondta Bokor Barna. Úgy fogalmazott, „ez a forgatás már akkor is hiányzott, miközben csináltuk”. A szovátai születésű színművész – aki jelenleg a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a budapesti Thália Színház tagjaként is játszik – többek közt az El a kezekkel a papámtól (2021) című alkotásban és az Elk*rtuk című politikai thrillerben (2021) szerepelt.

„Deszka, ha játszol, megöllek”

Pál D. Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója a sorozatban Nagy Andrást, a hajdúk vezérét alakítja.

„Ma úgy neveznénk ezt a figurát, hogy profi katona vagy vérprofi vezető, aki kimondottan a hadserege érdekeit figyelte, és aszerint hozta meg a döntéseit. Egy csöndes, folyamatosan elemző, viszonylag hidegvérű, időnként emberi arcot mutató figuráról van szó” – mondta el a Krónikának Pál D. Attila, aki végzettségét tekintve nem színész. Mint fogalmazott, érdekes számára, és talán nem véletlen, hogy Madarász Isti ragaszkodott hozzá.

„Amikor meglátott, a casting után folyamatosan azt akarta kihozni belőlem, ami vagyok, hogy önmagamat adjam. Azt mondta nekem: „Deszka, ha játszol, megöllek” – ecsetelte Pál D. Attila.

Arról is beszélt, hogy a próbafolyamat során meg kellett tanulnia, ahogy a kamera a gesztusait látja, ahogyan azt is, miként figyeljen a kamera jelenlétére. Kérdésünkre, hogy a harci mozdulatokat, fogásokat ábécétől kezdve kellett-e megtanulnia, vagy korábban is értett az ilyesmihez, küzdősporthoz, Pál D. Attila azt mondta, az elejétől kellett megtanulnia. Koreográfussal és kaszkadőrrel rengeteget edzettek ahhoz, hogy lehetőleg minél hitelesebb legyen a harcjelenet, és reméli, hogy élethű lesz a végeredmény.

Kérdésünkre, hogy időutazást jelentett-e számára a több százéves történet filmre vitele, Pál D. Attila azt mondta: mindenképpen. „A színészek számára talán nem volt ekkora újdonság, de nekem, mint az újszülöttnek, teljesen új volt. Ahogy felvettem a jelmezt, azonnal abban a régi közegben éreztem magam, és ez segített, hogy természetes módon oldjam meg a feladatokat. Egyszerűen elhittem az egész helyzetet, a kamerák közelségét se láttam már egy adott pillanatban, a technikát sem, csak Nagy Andrásnak éreztem magam” – fejtette ki Pál D. Attila.

Beszélt a jelmezéről is, mint mondta, az első öltözésnél két öltöztető segített neki, aztán a végén már egyedül is tudott vele bánni.

„Mondtam is párszor, hogy a középkorban nem tudtak semmi funkcionális dolgot kitalálni a ruhákon, szóval nem egyszerű ruházatok ezek. És megszokás kérdése, hogy nehéz-e viselni. Első két nap kínlódtam, kényelmetlen volt az óriási fekete kacagány a negyven fokban, viszont a ruhát a novemberi meg decemberi forgatási napokon imádtam” – mondta el Pál D. Attila. Aki nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hogy milyen lesz a sorozat.

„Egyébként kicsit félek megnézni magamat, annak ellenére, hogy saját magam kedvenc színészének kiáltottam ki magam” – mondta nevetve Pál D. Attila.

Pál D. Attila 1993-tól dolgozik színházakban, tavaly ősztől a vásárhelyi színház vezérigazgatója. 2011-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház munkatársa, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót tölt be. Korábban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház menedzsmentjében dolgozott, valamint számos nemzetközi fesztivált szervezett, 2019-től óraadó tanárként dolgozik a Marosvásárhely Művészeti Egyetemen.

Nagy lehetőség egy erdélyi színész számára

Éder Enikő, az Aradi Kamaraszínház művésze a Krónikának elmondta, izgatottan várja, hogy milyen lesz majd a sorozat, mert a színész csak akkor szembesül a filmmel, amikor az már készen van.

„Móricz regényében nincsen benne az a figura, akinek a megformálására felkértek. Amikor odamentem a castingra Vásárhelyre, akkor találkoztam a nagyon szimpatikus rendezővel, Madarász Istivel, nem is tudtam, hogy maga a filmrendező személyesen részt fog venni a castingon, mert az nem mindig szokás. Roppantul rokonszenves volt, nagyon jól tudtunk kommunikálni, kért egy minimális jelenetet, és aztán mondta, hogy én picit fiatal vagyok ehhez a szerephez – ami jólesett a negyvenes éveimet taposva –, de mégis úgy döntött aztán, hogy én legyek. Valamiért neki megtetszett ez a karakter, amit én hoztam” – mondta el Éder Enikő. Kiemelte, nagyon jól tudott dolgozni színész partnereivel, Szamosi Zsófiával, Elek Ferenccel. Azt is kifejtette, érdekes helyszíneken forgattak, többek közt kőfejtőben, és egyes helyszíneknek valóban a régmúltat idéző hangulata volt.

„Amikor az ember oda belépett, félhomály volt, és az egész légkör különleges hangulatot árasztott. Az volt az érzésed, hogy tényleg egy másik világba kerültél abban a pillanatban. Több mint tíz órát forgattunk lent, szinte fura is volt feljönni a napvilágra” – mesélte Éder Enikő.

Úgy fogalmazott, nagyon érdekes lesz a sorozat, kitűnő munkát végzett a rendező és az egész stáb is. „A munka milyensége nagyon függ azoktól az emberektől, akik összefogják a csapatot, akik a stábokért, különböző csoportokért, vagy a statisztákért felelnek. Mindenki apait-anyait beleadott, rengeteget dolgozott, közben meg nem voltak feszültségek, élvezet volt a forgatáson részt venni” – fogalmazott a színművész.

Éder Enikő annyira szerette ezt a légkört, hogy ha ideje lett volna, azokon a forgatási napokon is kiment volna a helyszínekre, amikor épp nem kellett dolgoznia. Kiemelte, annak külön örült, hogy a sorozatba bevontak erdélyi színészeket is.

„Akkor is örülnék, ha épp nem engem vontak volna be, hanem más erdélyi színészeket. Külön hangsúlyt és energiát fektettek arra, hogy erdélyi színészek is legyenek benne. És ez szerintem rém fontos, hogy végre bekerüljünk mi is valahogy ebbe a szakmai körforgásba” – hantsúlyozta a színművész.

Mivel eddig kevés filmben szerepelt, így most ez fontos lehetőség számára. „Nem nagyon van lehetőségünk hátradőlni, azért sem szoktunk jelentkezni castingokra, mert Budapest távol van, és nem nagyon tudunk oda szaladgálni. Szóval a mostani egy nagyon jó lehetőség volt” – mondta el Éder Enikő.

Csak a jelmezek változnak, az emberi gyarlóság és nagyszerűség nem

Dimény Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Schreiber szebeni főbírót játssza a sorozatban. Mint mondta, a főbíró klasszikus politikus figura.

Dimény Áron kifejtette, a produkció nagyon igényesen épített fel mindent, ami a történetet a kellékeiben, környezetében, díszletében körülöleli, és számára nagy kaland volt a forgatás során a 21. századi technikától körülvéve egy több száz évvel ezelőtti miliőben létezni.

„Egyébként a történet örökérvényű emberi dolgokról szól, és Móricz ebben kitűnő, a forgatókönyv pedig nagyon szépen emeli ezt át. Végülis ilyenek az emberi történeteink. Jelmezeink, maszkjaink változnak, de ugyanolyan gyarlók és esendőek, vagy ugyanolyan nagyszerűek vagyunk ma is, mint az emberek pár száz évvel ezelőtt” – fogalmazott a színművész.

Azt is elmondta kérdésünkre, hogy meglátása szerint a színész jelmeze egyfajta maszk, és a színész számára a maszk nagyon erős átváltozási eszköz – ő sokszor így tekint a jelmezre is.

„Nyilván egy hoodiet (kapucnis pulcsit) felvenni egészen más folyamatot indít el az ember mozdulataiban, mint hogyha mondjuk egy öltönyt, estélyi ruhát, vagy szmokingot kell viselni. A sorozatban a kort idéző jelmez komplex, és izgalmas volt viselni” – fejtette ki Dimény Áron. Azt is elmondta, nagyon kíváncsian várja a végeredményt, hiszen a film nagyon-nagyon jó és erős anyag, az ember azon csodálkozik, eddig hogy nem lett a Tündérkertből filmsorozat.

„Olyan világot élünk, ahol a sorozatoknak egyre nagyobb a súlya, így biztosan sokan lesznek rá kíváncsiak. Adottak a remekül felépített karakterek, a kitűnően megírt forgatókönyv, a nagyon igényes csapat” – mondta a színművész.

Mint arról korábban írtunk, Marosvásárhelyen 60-70 embert hallgattak meg, és közülük választották ki a több mint 15, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyiről, Temesvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról érkező művészt. A forgatókönyvet Horváth András Dezső, Tasnádi István, Bereményi Géza írta. A producer, Helmeczy Dorottya maga is erdélyi születésű. Producertársával, a filmet gyártó Megafilm vezetőjével, Kálomista Gáborral régóta tervezték az Erdélyről szóló történelmi politikai sorozatot. A forgatókönyv összeállítását komoly munka előzte meg, Helmeczy Dorottya csapatával négy évig dolgozott az előkészítésén. Kálomista Gábor a bejelentő sajtótájékoztatón elmondta: a Megafilm bátran nyúl történelmi témákhoz, céljuk az volt, hogy Móricz regényét fogyaszthatóvá tegyék a fiatalok számára is.

Megjelent az izgalmasnak ígérkező Tündérkert sorozat első előzetese

Megjelent a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller első előzetese.

Több mint 15 erdélyi színész kapott szerepet Móricz Zsigmond Tündérkert című regényének mozgóképes feldolgozásában

Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása.