A történetmondó szerepébe bújt Llosa Kolozsváron

A lázadás hajtóereje a fikció, amelynek köszönhetően folyamatosan fejlődik az emberiség, hiszen a képzelőerőnknek hála, a valóságnál mindig jobb létre vágyunk – fogalmazta meg az irodalom egyik legfontosabb szerepét Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író, akit hétfőn avattak díszdoktorrá Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 

Kőrössy Andrea

2013. május 20., 16:072013. május 20., 16:07

A dél-amerikai írót Corin Braga, az egyetem Irodalom Tanszékének dékánja méltatta. „Mario Vargas Llosa többszólamú alkotása állandó védőbeszéd a fikció fontossága mellett az emberi lét meghatározásában. Abban a valóság az elképzelttel keveredik, az élet pedig a képzeleterő által teljesedik be” – értékelte a perui alkotó életművét Braga.

A Honoris Causa ünnepélyes átadása után Llosa a történetmondó szerepébe bújva időutazásra hívta a jelenlévőket, akik a fikció és az elbeszélés születésének lehettek tanúi. „Képzeljük el, ahogyan a bizonytalan körülmények között élő ősember történeteket mesélt a tűz köré gyűlt társainak. A kitalált eseményeknek, a képzelőerőnek köszönhetően megtapasztalhattak egy biztosabb, szabadabb, nyugodtabb és gazdagabb életet, amely potenciálisan elérhetővé vált. Az embert tulajdonképpen legősibb tevékenysége, a történetmesélés képessége különbözteti meg az állattól – a fantázia egy jobb életet mutatott, így lehetőséget adott arra, hogy kijöjjünk a barlangból” – fogalmazott Llosa.

Mint mondta, az író feladata, hogy a kitalált történéseket, a „kis hazugságokat” igaznak tüntesse fel alkotásában, hiszen az irodalomnak egyszerre kell szórakoztatnia és motiválnia a fejlődésre. Értelmezése szerint így az irodalom olvasása nem más, mint a valóság hiányosságainak felismerése. Az író rámutatott: a diktatúrák éppen azért harcoltak mindig is a fikció ellen, azért cenzúrázták a történeteket, mert felismerték társadalmi súlyukat, befolyásoló erejüket, veszélyesnek tartották az írókat, szellemi alkotókat.

„Szükségünk van álmodókra, olyan elbeszélőkre, akik az első mesélő ősember leszármazottai. Nem szabad hagynunk, hogy az irodalom eltűnjön, kiszoruljon az iskolákból és az egyetemekről, de azt sem engedhetjük, hogy manipuláló eszközzé váljon” – vallotta a 77 éves dél-amerikai író. Hangsúlyozta: az emberi evolúció és a történetmesélés együtt fejlődött, így kialakulhatott a szabad, önálló, a hatalom által nehezen átverhető, előítéletektől mentes egyén, aki országhatároktól függetlenül tiszteli és elfogadja társait. „A fikció része kell hogy legyen minden nyitott társadalomnak, hiszen az irodalommal céltudatos, a jobb életért cselekvő állampolgárok nevelhetők. Az irodalomnak köszönhetem életem legmélyebb és legfontosabb pillanatait – mint amilyen a kolozsvári díszdoktorrá avatás is” – hívta fel a figyelmet a Nobel-díjas alkotó.

Llosa már egy nappal korábban megérkezett a kincses városba, vasárnap ugyanis Az Ezeregyéjszaka meséi című drámájának bemutatóján vett részt feleségével együtt a román Nemzeti Színházban. Az előadás végén az író színészként is bemutatkozott a kolozsvári közönségnek, hiszen a szöveg utolsó sorait a darab főszereplőjével közösen olvasta fel. A perui szerzőt végül a színpadra is sikerült lecsábítani, ahol köszöntet mondott az állva tapsoló közönség fogadtatásának.

Mario Vargas Llosa kedden 12 órától közönségtalálkozón vesz részt a BBTE Irodalom Tanszékén, ahol Gabriel Liiceanu beszélget vele a legutóbb román nyelven megjelent műveiről. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz kérdéseket feltenni Llosának, aki könyveit is dedikálja a beszélgetés végén.

A 77 éves írónak első, magyarul A város és a kutyák címmel megjelent regénye hozta meg az 1960-as években a nemzetközi elismertséget. 1995-ben megkapta a Cervantes-díjat, amely a legjelentősebb irodalmi elismerés a spanyol nyelven alkotóknak. Nobel-díjjal 2010-ben tüntették ki \"a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért, és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért\".

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.

Intenzíven bekapcsolódik a színház Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába
2025. augusztus 15., péntek

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 12., kedd

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot

A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot
2025. augusztus 12., kedd

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház

Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház
2025. augusztus 11., hétfő

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film

Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film
2025. augusztus 08., péntek

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek

Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek
2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület