2011. június 28., 07:382011. június 28., 07:38
A Visszatérésben egy Svédországban élő magyar zsidó nő, aki gyerekkorában egy erdélyi faluban élte túl a holokausztot, a Ceauşescu-diktatúra idején családjával látogat haza egykori szülőhelyére. „A film nagyon fontos eleme – hangsúlyozta a rendezőnő –, hogy a főszereplőnő gyökértelenné vált, vissza kell szereznie gyökereit, hogy élni, emlékezni és felejteni tudjon. Ahogy visszatérnek az emlékek, úgy válik erre képessé.” Elek Judit a film másik fő gondolataként fogalmazta meg, hogy mindkét diktatúra gyilkos, s hogy ölni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy a romániai diktatúra a Sándor nevű szereplőt öngyilkosságba kergeti azzal, hogy mindenütt, még a magánéletben is jelen van.
A főszerepet alakító Kathleen Gati elmondta: román–magyar családban született, szülei Kanadába mentek, Amerikában él, és úgy érzi, nagyon sokban hasonlít a főhősre. Ő sem igen tudja, hol vannak a gyökerei, de ma már energiát tud meríteni múltjának szép emlékeiből.
Elek Judit arról is beszélt filmje magyar fogadtatásával kapcsolatban, hogy noha már 17 éve tervezte a Visszatérést, úgy látja, Magyarországon ma is nagyon aktuális a téma. „Olyan hangok erősödtek meg, támadtak fel, amelyeket csakis neofasisztának lehet nevezni. Nem tömegekről van szó, de nagyon hangosak. Ennek legfőbb oka az, hogy rosszul volt eltemetve mindaz, ami Magyarországon a két háború között és a második világháborúban volt. A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami történt. A szembenézés fájdalmas, és ezt sokan nem szeretik, de már nagyon sokan értik, hogy e nélkül nem lehet továbbjutni, és egyre többen lesznek, akik megértik” – mondta.
Végül hozzátette: „Semmi nem fekete vagy fehér, tudni kell megbocsátani. Ez nem vonatkozik azokra, akik gyilkoltak, de azoknak, akik a helyzet túszaivá lettek, vagy gyávák voltak, élni akartak, azoknak meg kell bocsátani. A film arról szól, hogy miből mi lesz, mi hová vezet, hogy a gyerekeink ezt ne éljék át” – foglalta össze a rendező. A sajtóértekezlet után az orosz újságírók közül többen odamentek a rendezőhöz, és meghatottan mondtak köszönetet a filmért. A Visszatérés díszbemutatója, amelyen első ízben látja majd külföldi közönség, kedden lesz.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
szóljon hozzá!