2012. szeptember 03., 08:442012. szeptember 03., 08:44
A svéd műfordítót Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő köszöntötte, és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez.
A 2000 euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rákövetkezőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg, aki sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. Az első díjazott Tandori Dezső költő, író, műfordító, a kerület lakosa volt. Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Az orvosi egyetemen szerzett diplomát, majd pár éven belül molekuláris biológiából tette le nagydoktori vizsgáját. Kutató biokémikusként dolgozott, majd 1978-ban állást ajánlottak neki az Egyesült Államokban, ahol érdeklődése az AIDS-kutatás irányába fordult. 1980-ban tért haza Svédországba, ahol a Karolinska Intézet AIDS-kutató csoportjának vezetőjévé nevezték ki.
Tízévi kutatás után áthelyeztette magát a dél-stockholmi kórház AIDS-betegeket ellátó osztályára, ahol főorvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott. Jelenleg nyugdíjas. Az elmúlt években több magyar író, költő versét fordította le svéd nyelvre, többek közt József Attila, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Kányádi Sándor és Weöres Sándor műveit. Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta.” A verseket először nyersfordításban fordíttatja le, majd a nyersanyagot finomítja.
Az első József Attila-kötet 2004-ben jelent meg a Brända Böcker kiadó gondozásában En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) címmel. Az azóta eltelt időben két Kányádi Sándor-, egy Babits Mihály-, egy Weöres Sándor-verseskötet és egy Lázár Ervin-mese jelent meg a kiadásában. Legutóbb, 2010 februárjában egy Radnóti Miklós-kötetet mutatott be a közönségnek. A Krig, död, kärlek című kötetben Ove Berglund harmincnégy Radnóti-fordítása jelent meg, amiből nyolc vers a bori füzetből származik.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.