2012. szeptember 03., 08:442012. szeptember 03., 08:44
A svéd műfordítót Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő köszöntötte, és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez.
A 2000 euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rákövetkezőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg, aki sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. Az első díjazott Tandori Dezső költő, író, műfordító, a kerület lakosa volt. Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Az orvosi egyetemen szerzett diplomát, majd pár éven belül molekuláris biológiából tette le nagydoktori vizsgáját. Kutató biokémikusként dolgozott, majd 1978-ban állást ajánlottak neki az Egyesült Államokban, ahol érdeklődése az AIDS-kutatás irányába fordult. 1980-ban tért haza Svédországba, ahol a Karolinska Intézet AIDS-kutató csoportjának vezetőjévé nevezték ki.
Tízévi kutatás után áthelyeztette magát a dél-stockholmi kórház AIDS-betegeket ellátó osztályára, ahol főorvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott. Jelenleg nyugdíjas. Az elmúlt években több magyar író, költő versét fordította le svéd nyelvre, többek közt József Attila, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Kányádi Sándor és Weöres Sándor műveit. Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta.” A verseket először nyersfordításban fordíttatja le, majd a nyersanyagot finomítja.
Az első József Attila-kötet 2004-ben jelent meg a Brända Böcker kiadó gondozásában En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) címmel. Az azóta eltelt időben két Kányádi Sándor-, egy Babits Mihály-, egy Weöres Sándor-verseskötet és egy Lázár Ervin-mese jelent meg a kiadásában. Legutóbb, 2010 februárjában egy Radnóti Miklós-kötetet mutatott be a közönségnek. A Krig, död, kärlek című kötetben Ove Berglund harmincnégy Radnóti-fordítása jelent meg, amiből nyolc vers a bori füzetből származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Látogatottsági adatok