Fotó: Kristó Róbert
Kettős kiállítás nyílt a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója tiszteletére a Csíki Székely Múzeumban szombaton este – az egyik tárlat a bukovinai székelyek vándorlását dokumentálja, a másik pedig a madéfalvi emlékmű készítői előtt tiszteleg.
2014. január 26., 16:012014. január 26., 16:01
„Negyed évezrede a múzeumnak otthont adó várban még az elnyomó Habsburg Birodalom katonái állomásoztak, akik 1764. január 7-én hajnalban rátörtek a Madéfalván tanácskozó székelyekre, sőt a székely szabadságjogokért síkra szálló néhány székely vezető akkoriban itt is raboskodott. Egyfajta jóvátételnek tekinthető, hogy időközben a békésebb rendeltetést kapott építményben most, így emlékezhetünk rájuk” – mutatott rá Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója.
Tulajdonképpen vándorkiállítást fogad a Csíki Székely Múzeum, ugyanis a Siculicidium Emlékév alkalmából Sógor Csaba európai parlamenti képviselő közreműködésével jutott el a madéfalvi Fészek Tájházba az Emelt fővel: Bukovinai székelyek Magyarországon 1941-2011 című vándorkiállítás, amelyet ott kiegészítettek – Daczó Katalin újságíró és Máthé Klára műépítész közreműködésével – a madéfalvi emlékmű történetéről készített tárlattal.
Sógor Csaba úgy fogalmazott, nekünk magyaroknak általában van egy furcsa vonásunk: mintha a vereségekre jobban emlékeznénk, mint a győzelmekre. Ottlik Géza írónak a mohácsi vész 400. évfordulója tiszteletére lejegyzett gondolataiból idézett: „Fura dolognak látszik talán vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmet ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg.
A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél – mindenesetre igazibb tulajdonunknak.”
A bukovinai székelyek történetét bemutató tárlatot Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum vezetője ismertette. Mint mondta, jól illeszkedik e székely népcsoport sikertörténete az Ottlik Géza által elmondottakhoz. A madéfalvi veszedelem következtében Moldvába menekült székelyeknek gróf Hadik András eszközölt ki az osztrák uralkodónál kegyelmet, aki saját birtokán – az előzőleg elnéptelenedett – Bukovinában telepítette le őket.
A székelyek hálából jótevőjükről nevezték el Hadikfalvát és Andrásfalvát, a néhány száz telepes másfél évszázad alatt több ezres lélekszámú közösséget hozott létre. 1883-ban – ahogy e népességmozgást nevezni szokták – kirajzottak, az Al-Duna mellé úgy négyezren, a következő évtizedben pedig közel háromezren települtek Erdélybe.
A második világháború elején a megmaradt bukovinai székelyeket a magyar kormány Vajdaságba telepítette, ahonnan 1944 őszén menekülniük kellett. A háborús telet a Dunántúlon vészelték át, ahonnan 1945-ben 13 ezrüket telepítették őket a mostani hazájukba: Tolna és Baranya megyébe.
Az osztrák elnyomás miatt a székelyek sokáig nem róhatták le méltóképpen tiszteletüket az 1764-ben elhullt áldozataik madéfalvi közös sírjánál, de 1891-ben elindulhatott egy kezdeményezés, hogy emlékművet állítsanak e helyre.
Tamás József építészmérnök ingyen készítette el az emlékmű terveit, melyeket 1895 januárjában hagytak jóvá. Az alapkövet 1898. május 10-én tették le, abban az évben fel is épült az emlékoszlop Szász István építész kivitelezésével, sőt 1898 decemberére a turulmadár is felkerült a csúcsára, melyet Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázott és készített ingyen. Az osztrák hatalom viszont sokáig akadályozta az emlékmű felavatását, melyet csak 1905. október 8-án szervezhettek meg. A kiállítás március végéig látogatható.
Szőcs Lóránt
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!