Molnár Vilmos, Király László, Demeter Zsuzsa és György Attila
Fotó: György Alida
Olvassa-e még valaki Jókait, van-e értelme még tanítani, van-e átjárás a próza és a vers között? - ezeket a kérdéseket járták körül a meghívottak A magyar széppróza napja kolozsvári rendezvényén.
2018. február 20., 17:102018. február 20., 17:10
2018. február 20., 17:292018. február 20., 17:29
A Bulgakov kávéházban tartott hétfői irodalmi esten Király László írót, költőt, Molnár Vilmos és György Attila írót, a Székelyföld szerkesztőit faggatta Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon szerkesztője a prózaírás mikéntjéről.
A Magyar Írószövetség ugyanis a romantika legjelesebb képviselőjének a születésnapját, február 18-át jelölte ki a magyar széppróza napjává, melyet Kárpát-medence-szerte megünnepeltek. Jókai Mór gazdag nyelvezete az Arany Jánoséval vetekszik, a magyar széppróza nagymestere, vélte Király László. A mai kulturális dömping agresszív, nem hagy időt az olvasásra, az ő gyerekkorában, „abban a beszűkített világban Jókait olvasni teljes kaland volt”, mondta a költő Jókai hatalmas természettudományi tudására, leírásainak filmszerűségére híva fel a figyelmet.
Demeter Zsuzsa szerint Jókai Mór terjedelmes életművéből csupán azon írásait ismerjük, melyek bekerültek a „Nemzeti Pantheonba”, holott nagyon sokféle arca van, egyes kevésbé ismert írásai sci-fi-nek, posztmodernnek is nevezhetők.
Fotó: György Alida
A moderátornak a prózaírás mikéntjére vonatkozó kérdésére a magát elsősorban költőnek tekintő Király László elmondta: arra, hogy mit lehet megírni versben, illetve prózában, semmiféle recept nincs, és a szabadverssel átjárás van a két műfaj között. „Ma én sem merném közel 40 éves szerkesztői múlttal egyes szövegekre rámondani, hogy próza vagy vers” - mutatott rá. Elmondta, számára vannak történetek, amelyek elmesélve jelentést, üzenetet hordoznak, melyeket nem lehet versbe sűríteni, ilyenkor prózát ír. „Én rövidtávfutó felépítésű és beállítottságú lennék” - mondta Király, aki a „hosszútávfutó és magányos” regényíróktól eltérően rövidprózát ír.
Fotó: György Alida
Rövidprózát ír Molnár Vilmos is, akinek első írásai az Utunk hasábjain megjelent aforizmák voltak. „Sokszor a kevesebb több, ha túlbeszélünk valamit, az sokszor nem több lesz, hanem kevesebb” - osztotta meg ars poeticáját a közönséggel. Írásai másik jellemvonása, hogy mindig visz beléjük fikciót, ami felfogásában egy töményebb, szublimáltabb valóság, egy másfajta nézőpont.
Míg a két másik szerző legújabb könyvéből olvasott fel, Molnár Vilmos egy, írásban meg nem jelent meseciklusával, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteivel nevettette meg a közönséget.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!