Fotó: Bone Ewald
2011. július 18., 09:052011. július 18., 09:05
Az említett képzőművészek munkáiból egyébként a galériában május végén kiállítás is nyílt: az érdeklődők a könyvismertetőn tekinthették meg utoljára a tárlatot is. A Boema – Fiatal kolozsvári művészet a két világháború között című kötetet Ileana Pintilie műkritikus méltatta, bevezetve a közönséget a kor hangulatába. A nagyon szegény körülmények között élő művészek alkotásai másfajta szemléletmódot képviseltek, az addig megszokott, a bukaresti iskola által képviselt irányzathoz képest. Kolozsvár és Temesvár akkoriban a perifériának számított a monocentrikus művészeti világban, itt kezdte el működését a Párizsból hazatérő, a francia iskola elveit követő Tasso Marchini, Romul Ladea, Anastase Demian, Catul Bogdan vezetésével az a fiatal művészcsoport, akik szakítani próbáltak a romantikával.
A nagyon kis korkülönbségnek köszönhetően szoros mentor-diák kapcsolatok alakultak ki – mondta a műkritikus hozzátéve azt is, hogy mindannyian egy műteremben dolgoztak, nem csoda, hogy ezek a barátságok az alkotásokból is visszaköszönnek. Például Tasso Marchini és Fülöp Antal Andor barátsága, Letiţia Muntean és Tasso Marchini örök jegyessége, Eugen Gâscă és Ion Vlasiu barátsága. „Kicsit filmszerű ez a téma, romantikus történet, amelyet nehéz megragadni, ráadásul anyag sincs elég hozzá – mondta el a Krónika kérdésére Székely Sebestyén György, a galéria igazgatója – a kiállítás anyagának 80%-a németországi és bukaresti gyűjtőktől érkezett.”
Ennek is köszönhető, hogy a háromnyelvű kiadvány megjelent. A kötet több, mint a kiállítás katalógusa, hiszen művészettörténeti tanulmányokat, antológiát a két világháború közötti művészek saját szövegeivel, 1925–1940 közötti kronológiát, általános bibliográfiát és korabeli, soha nem közölt fényképeket tartalmaz. A kötet magvát Székely Sebestyén György és Ioana Vlasiu tanulmányai képezik, Székely a művészettörténészt kincskeresőnek nevezi, aki értékes kapcsolatokat keres és tár fel, Vlasiu arra keresi a választ, „létezik-e bármi is, ami a két világháború közötti erdélyi művészetet a 20. századi román művészettől megkülönbözteti, és e kiállítás nézőpontját ezáltal hitelesíti?”
A könyvbemutatót egyébként a galéria nyugati sarokszobájában tartották, ahol egy, az erdélyi művészet történetét áttekintő könyvtárat kezdtek el berendezni. Az eddig összegyűlt könyveket megvásárolták, vagy adományokból származnak, például már rendelkeznek egy eredeti Szolnay Sándor-katalógussal is. A galéria igazgatója elárulta, hogy ebben a témában a közönség még meglepőbb kiállításokra is számíthat.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
szóljon hozzá!