A halál rítusa a népi kultúrában

•  Fotó: Balázs Katalin

Fotó: Balázs Katalin

Balázs Lajos néprajzkutató a halálhoz kapcsolódó szokásvilágról tartott előadást Gyergyóremetén, a rendezvény a magyar kultúra napjának megünneplésébe illeszkedett.

Balázs Katalin

2016. január 22., 13:532016. január 22., 13:53

A néprajzkutató negyvenéves, főként Csíkszentdomokoson végzett gyűjtőmunkájának egyik szeletét mutatta be. A magyar kultúrában a nagy sorsfordulók, a születés, házasodás mellett helye van a halál rítusának is – hangzott el az előadáson.

„A népi kultúrában a halál tagadása az életnek, a harmadik sorsforduló, mintegy átmenet a társadalmi létből a társadalmi nemlétbe. Olyan tényállása az emberi létnek, amit utoljára következik be, társa és ellenpólusa az első sorsfordulónak, a születésnek” – nyújtott leegyszerűsített meghatározást előadása témájáról Balázs Lajos. Mint kifejtette, a temető valósítja meg a falu kettéosztottságát, hiszen van egy településen belül élő és egy halott falu, a kettő között pedig szimmetriának kell lennie. Ahol felborul az egyensúly, arról „beszél” a temető, jelzi, hogy a közösség veszélyben van.

Angyalok kara helyett komák közösségébe

A népi kultúrában szomszédok között élt az ember, és szomszédok szorítanak neki helyet végső lakása számára. „A parasztember nem képes arra, hogy az odaát fogalmán valami számára ismeretlent értsen. Az angyalok kara, Szent Péter a kulcsokkal, a mennyország nehezen fér bele képzeletébe, inkább arra gondol, hogy korábban eltávozott rokonaival, szomszédaival kerül újra egy társaságba. A halál szinonimájaként használják azt a kifejezést is, hogy megtért az őseihez: nem idegen társaság tehát, és ez megnyugtató a még élő ember számára” – mondta a néprajzkutató, aki ebben látja a népi teológia lényegét.

„Minden sorsforduló előbb mentális, lélektani szinten jelentkezik, tehát van egy láthatatlan valósága. Ez a valóság is része a népi kultúrának. A paraszti társadalomban a láthatatlan valóság ideje a 60–70 esztendős korra, pontosabban az álmatlan éjszakákra tehető” – fejtette ki Balázs Lajos. Kitért arra is, hogy a halál nem más, mint utazás, elmenetel az életből, elbúcsúzás a hozzátartozóktól, elválás önmagunktól is: erről szól a megkerítés katartikus rítusa. A Csíkszentdomokoson élő szokásról a néprajzkutató úgy tartja, a honfoglalás, sőt a kereszténység előtti korból maradt meg, és mivel nem találta analóg párját a magyar népi kultúrában, úgy gondolja, egy itt letelepedett törzs hagyatékáról van szó.

„Amikor az ember még nem halott, de már nem is él, hívják az asszonyt. Majdnem minden 3-4 utcában van ennek szakértője, aki szentelt gyertyát gyújt és a fejtől indulva körbejárja a testet. Amíg a fejig újra visszaér, három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és három Hiszekegyet mond el a megkerítő, lassan az égő gyertyával körbejárja, körberajzolja a testet, és amikor a fejhez visszaér, akkor mondja: „menj ki én lelkem a testből, fogadjon az Úr Jézus a karjai közé, szabadítson meg a sátántól, hogy ne hághasson meg” – mondta el a kutató.

Az egyetemes gondolkodásban a kör és a láng azok az eszközök, amivel védelmet biztosítunk valami ellenében: a körön kívül rekeszteni a rosszat. „Ezért járnak húsvétkor határt kerülni, hogy a csapásoktól megvédjék a termést. Itt a lelket kell megvédeni, és ezzel, mintegy védelmi burokban indul a lélek a túlvilág felé” – mondta a kutató, aki szerint ez a rítus azt bizonyíthatja, hogy az embert két részletben temették: külön a lelkét és külön a testét.

Aki odaát is csak önmagára támaszkodhat

Szintén Csíkszentdomokoson rögzített egy szokást Balázs Lajos, a gyertyapálcák szerepét. Az ezzel megbízott a temetésre két pálcát készít, héjától megtisztítja a faágakat, 1–1,2 méteres hoszszúra vágja. Ez kerül a koporsóba, a test mellé, vagy a gödörbe, a koporsó mellé. Ezzel a két pálcával indul el a lélek a Jordán vize felé, mert a Jordán vizén túl van az ígéret földje. Át kell menni a folyón, hogy a lélek révbe juthasson, és a lélek elindul az itthoni két pálcával.

„Tessék meglátni ebben a paraszt ember pragmatizmusát: tudja, az elhunyt odaát is csak önmagára támaszkodhat és nem is fogadna el segítséget. Így nem helyeznek pénzt a koporsóba, hogy a ladikost megfizesse a halott lelke, hanem rózsafüzért tesznek az asszony kezébe jelképként, hogy leimádkozta az átkelés jogát” – fejtette ki Balázs Lajos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére