A Duna-delta ezer arca a nagykárolyi kastélyban

A tárlat részletes képet nyújtanak a rezervátum növény- és állatvilágáról, az itt található domborzati formákról •  Fotó: Adi Stefanuti / Facebook

A tárlat részletes képet nyújtanak a rezervátum növény- és állatvilágáról, az itt található domborzati formákról

Fotó: Adi Stefanuti / Facebook

A Duna-delta vadregényes tájait, kulturális sokszínűségét mutatja be, és Európa egyik legnagyobb deltatorkolatában található természeti kincsek védelmét népszerűsíti a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub kiállítása. A február 4-ig látogatható tárlat anyagát Hágó Attila Nándor, a fotóklub elnöke, a nagykárolyi városi múzeum vezetője ismertette, aki a nagykárolyi kastély idei rendezvényeiről, a pandémia idején megszervezett eseményekről is beszélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2022. január 23., 10:472022. január 23., 10:47

A Duna-delta egyedi élővilága, az ott lakó emberek mindennapjai elevenednek meg fényképeken a nagykárolyi kastélyban szervezett kiállításon. A Szatmár megyei városban működő Vasile Vénig László Fotóklub idei első, Duna-delta című tárlatát a román fotóművészet napja alkalmából nyitották meg.

Idézet
A kiállítást azzal a céllal hoztuk létre, hogy bemutassuk a Duna torkolatában található rezervátum különböző arcait a nagykárolyi közönségnek a fotográfia eszközeivel”

– mondta el a Krónikának Hágó Attila Nándor régész, a nagykárolyi városi múzeum vezetője, a fotóklub elnöke. Hozzátette, a kiállítás anyagát tavaly tavasszal fényképezték a fotóklub tagjai egy szervezett kirándulás keretében. Azért esett a választásuk a tavaszi időpontra, mert ebben az időszakban látható leginkább a delta gazdag madárvilága, ugyanakkor a fotózást nem zavarják a szúnyogok sem.

•  Fotó: Adi Stefanuti / Facebook Galéria

Fotó: Adi Stefanuti / Facebook

A tárlaton Bikfalvi Zsolt, Dragoș Georgescu, Hágó Attila Nándor és Szeremi Júlia alkotásai kalauzolják el az érdeklődőket a delta világában. A fotók felidézik szinte az egész kirándulás útvonalát.

„Tulceáról indultunk motorcsónakkal a Sulina egyik mellékágán található Mila 23 településre. Ez a falu, ahogy a neve mutatja a Duna-delta nagyjából középső részén, a szárazföldtől körülbelül 23 tengeri mérföldre található, és nagyrészt lipovánok (a Duna-deltában letelepedett orosz kisebbség – szerk. megj.) lakják. Innen indultak a szervezett kirándulások. Szinte egész nap a csónakban ültünk, és fotóztunk” – osztotta meg élményeiket a fotóklub elnöke.

A fotók nagy része a környező lagúnákban, tavakon készült, de felvételeket készítettek a legészakibb szubtrópusi erdőben, a Letea szigetén található, liánokkal átszőtt lombhullató erdőben, amely egyedi látványt nyújt az ötszáz éves tölgyekkel, homokdűnékkel és vadlovakkal.

Ezenkívül megtekintették a sulinai temetőt is, ahol keresztény, iszlám és zsidó síremlékek találhatóak, de meglátogatták a Chilia-ág egyik szigetén található ortodox kolostort is. A február 4-ig látogatható tárlat nemcsak azok számára érdekes, akik a delta vadregényes tájait szeretnék felfedezni, vagy az itt élő emberek kultúráját megismerni, hanem a diákok is kiegészíthetik földrajz- és biológiatudásukat, mivel a kiállított fotók részletes képet nyújtanak a rezervátum növény- és állatvilágáról, az itt található domborzati formákról – jegyezte meg Hágó Attila Nándor.

•  Fotó: Adi Stefanuti / Facebook Galéria

Fotó: Adi Stefanuti / Facebook

A közeljövőben a Vasile Vénig László Fotóklub több rendezvényére is várja az érdeklődőket: februárban a Magyar Fotóművészek Világszövetségének vándorkiállítása érkezik a Szatmár megyei városba, ezenkívül egy szilágysági fotótábor alkotásaiból is válogatnak egy tárlatravalót.

A nyár–ősz folyamán a Szatmár Megyei Múzeum szervez néprajzi-történelmi kiállítást, de számos képzőművészeti tárlatnak is helyet ad majd a nagykárolyi kastély

– mesélt terveikről a fotóklub elnöke.

Hozzátette, a koronavírus-járvány rányomta a bélyegét a kulturális eseményekre Nagykárolyban is, ennek ellenére nagy népszerűségnek örvendtek a rendezvényeik, körülbelül 12 ezren látogattak el a más intézményekkel együttműködve megrendezett képzőművészeti, fotó- és néprajzi tárlatokra, koncertekre, könyvbemutatókra, különböző témákban tartott kerekasztal-beszélgetésekre.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá