Korabeli felvétel a meccsnézésekről, amelyekről most dokumentumfilm készülhet
Fotó: Kémenes Árpád
Randidrogos támadásokról, valamint a Ceaușescu-diktatúráról készülő dokumentumfilm és Bartók Béla emigrációban töltött éveit bemutató fikciós tévéfilm nyert támogatást a Nemzeti Filmintézet (NFI) televíziós és streaming pályázatán.
2023. november 23., 21:022023. november 23., 21:02
Az NFI 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A Televíziós Döntőbizottság Meggyes Krisztina, Csibi László és Surányi András rendezésében készülő alkotásoknak ítélt meg gyártási támogatást – tájékoztatta az NFI csütörtökön az MTI-t.
Mint írták, az NFI elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A közlemény szerint
A címben szereplő 10 óra arra az időre utal, amelyet az áldozat az italába csempészett drog, közismert nevén a gina hatása alatt magatehetetlenül töltött, kiszolgáltatva támadóinak. Az alkotás a Filmintézet 40 millió forintos támogatásával készül, producere Szakonyi Noémi Veronika.
A Szocializmus hátsó bejárata című alkotás rendezője ismét a Ceaușescu-diktatúra működésére világít rá Szabadság a hegyen címmel készülő dokumentumfilmjében.
így a nagy nemzetközi sportesemények is lekerültek az ország egyetlen televízióadójának képernyőjéről. A Románia országhatáraitól távol eső Belső-Erdélyben ezért az érdeklődők a szomszédos magyar, jugoszláv és bolgár közvetítések vételére alkalmas, improvizált antennák segítségével vonultak a környező dombokra meccset nézni.
Két idősíkon játszódik a Testamentum címmel készülő fikciós tévéfilm, amelyben egy művész egy elfalazott helyiséget talál New York-i lakásában, ahol egy régi naplóra bukkan. Az évtizedekkel korábban írt bejegyzésekből megismeri a honvágytól szenvedő Bartók Béla életét, Amerikába érkezését követően. A Bartók emigrációban töltött éveinek traumájára rávilágító alkotást Surányi András rendezi a Filmintézet 300 millió forintos támogatásával, producere Nagy Endre és Barathy Boglárka.
A legkeményebb diktatúrák sem tudják megtörni az emberek közösségszervező erejét – derül ki Péter László kolozsvári sportszociológus hamarosan megjelenő, angol nyelvű könyvéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!