Huszonnyolc hektáros beruházás, mintegy 180 ezer négyzetméternyi irodafelület, legalább 50 milliárd forintos befektetés – ezek az impozáns számadatok jellemzik a Budapestre, a Nyugati pályaudvar épülete mögé tervezett új kormányzati negyedet, amelynek első épületeit 2009-ben már használatba is adnák. A vitatott beruházás – az ellenzék szerint a kormány a megszorító intézkedések ellenére luxusberuházást eszközöl a maga számára, és az építkezésekkel kapcsolatos ingatlanügyletek egyik haszonélvezője maga Gyurcsány Ferenc kormányfő – szükségességét a kormányzat azzal indokolja, hogy ezáltal jelentős költségmegtakarítások érhetők el. Az épületkomplexum a tervek szerint ugyanis évi 4,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Láng Balázs, a projekt kommunikációs igazgatója szerint jelenleg évente 13 milliárd forintot költenek a kormányzati szervek elhelyezésére. A 2009 elején átadandó új negyedben viszont ez a költség évente csak 8 és fél milliárd forint lesz.
Jól jár a kormány?
Az építtetők szerint a Nyugati pályaudvar melletti döntés előnye, hogy a terület nagyrészt állami tulajdonban van. A kiválasztott terület közel fekszik a Parlamenthez és a Földművelésügyi Minisztériumhoz, ahová a tervek szerint átköltözne a Miniszterelnöki Hivatal 700 fős állománya. Ingatlanpiaci szakértők szerint a kormány jól jár azzal, ha egy kormányzati központba költözteti a minisztériumokat.
Az elnagyolt mérleg szerint az új, mintegy 50–100 milliárd forint forrást igénylő központot a befektető építi meg, a kormány pedig évi 5-6 milliárd forintért bérli majd az irodákat. Ez megtakarítást eredményez, és a jelenlegi minisztériumok eladásának bevétele is a büdzsét gazdagíthatja. Ráadásul a jelenleg szétszórt minisztériumi épületek rossz helykihasználással működnek, az apparátusnak elég lenne a jelenleginél 40 százalékkal kevesebb hely is.
Zöld épület
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az erre kijelölt, rangos építészeket is felvonultató bírálóbizottság múlt csütörtökön az 1953-ban Budapesten született Janesch Péter, valamint Kuma Kengo, Japán egyik nemzetközileg is legismertebb építésze vezette magyar–japán építészcsoport terveit ítélte a legjobbnak. Januárban ezen tervek alapján kezdik meg a kormányzati negyed építési munkálatait.
Az építészek olyan zöld épületet képzeltek el, amelynek homlokzatát beborítja az élő vegetáció, összegyűjti az esővizet, minimális a fűtési és hűtési költsége, és az évszakok váltakozásával folyamatosan változik a kültéri homlokzata is. Az épület 400 méter hosszú és 30 méter magas főhomlokzata a Podmaniczky utcára néz majd. Az építmény mélysége 75 méter.
Átalakul a Nyugati
A beruházáshoz kapcsolódó egyik legnagyobb változás, ami szinte az egész főváros, sőt Magyarország életét érinti, a Nyugati környékének átépítése, illetve a pályaudvar forgalmának csökkentése. A rendezési terv középpontjában a Nyugati pályaudvar melletti BKV-csomópont áthelyezése, és az aluljáró rendezése áll, a rendezésre kiírt tervpályázatokban fölmerült a Nyugati téri felüljáró elbontása is. A tervezők elképzeléseiben egy központi budapesti Centrál park kialakítása is szerepel a helyszínen, ez a befejező fázisban valósulna meg.
Az elképzelések szerint villamos köti majd össze a kormányzati negyedet a belvárossal, illetve a Nyugati pályaudvar „Eiffel”-csarnoka kulturális, szórakoztató funkciót kap. Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze közölte: a Nyugati pályaudvar csarnoka azért ürül ki, mert a vágányok a mai külső vágányokkal egy vonalban kezdődnek majd. A vágányokat a Ferdinánd hídig biztosan lefedik, az ezt követő terület összekötésére pedig a pályázók tesznek javaslatot. A tervek szerint a Nyugati pályaudvar vasúti funkcióit a felszín alá telepítik, fölötte kéthektárnyi zöldfelületet alakítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.
Látogatottsági adatok