Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek

Zelenszkij

Hadviselő fél? Zelenszkij szerint sok kínai harcol az ukránok ellen orosz oldalon

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Legalább 155 kínai állampolgár harcol Ukrajna területén, de valószínű, hogy ennél többen is vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Krónika

2025. április 10., 10:322025. április 10., 10:32

„A kínai kérdés komoly – mondta Zelenszkij.

Idézet
Van 155 személy, akiknek tudjuk a nevét, útlevéladataikat. Százötvenöt kínai állampolgár, akik Ukrajna területén harcolnak az ukránok ellen.

Azt feltételezzük, hogy sokkal többen lehetnek. Százötvenöt személyről tudjuk, honnan jöttek, vannak kínai dokumentumaik, tudjuk az életkorukat és más adataikat. Továbbá ismerjük a szolgálati helyüket, például azt, hogy melyik orosz gépesített lövészezrednél vagy más alakulatnál szolgálnak” – idézte Zelenszkijt beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Zelenszkij kijelentette:

az oroszok kínai állampolgárokat toboroznak, elsősorban a közösségi médián, a TikTokon és más kínai közösségi hálózatokon keresztül.

„A hivatalos Peking tud erről. Az oroszok a kínai közösségi médián keresztül terjesztenek toborzó videókat. Nem titkos toborzásról van szó, és ez fontos. Lehet, hogy van titkos toborzás is” – jegyezte meg Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint toborzás után ezek az emberek Moszkvába érkeznek, ahol három-négy napos orvosi vizsgálaton esnek át, majd egy-két hónapot katonai kiképző központokban töltenek.

Idézet
Ők Ukrajna területén harcolnak. Migrációs kártyát, valamint a Mir orosz fizetési rendszerben alkalmazható bankkártyát kapnak, amelyre pénzt kapnak”

– mutatott rá Zelenszkij.

Eközben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben arról beszélt: mióta Ukrajna elfogadta a feltétel nélküli tűzszünetet, Oroszország támadásai csak fokozódtak, Ukrajna egy olyan háborút vív, amelyet egyedül Oroszország akar folytatni.

A főképviselő Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal és Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, az EU-Ukrajna Társulási Tanács megbeszéléseit követően kiemelte: Ukrajnának sürgősen szüksége van nagykaliberű lőszerre.

Mint mondta,

az Európai Unió kétmillió lőszer biztosítását tervezi Ukrajna számára, mivel ezek a piacon elérhetők, csak összehangolt fellépés szükséges a beszerzéshez.

Úgy véli, az EU és tagállamai még az év vége előtt képesek lesznek ezt a mennyiséget leszállítani. Az eddigi egyeztetések eredményeként Ukrajna már több mint egymillió lőszerhez jutott – részben megrendelések, részben ígéretek formájában. A cél továbbra is az, hogy az év végéig elérjék a teljes kétmilliós mennyiséget – taglalta.

Kiemelte:

Ukrajna hamarosan megkapja az orosz befagyasztott vagyonból származó első rendkívüli profit fennmaradó részét, amely 1,4 milliárd eurót tesz ki, a második részlet, amely 2,1 milliárd euró, fokozatosan érkezik, várhatóan a hónap végétől kezdve.

Ebből az összegből 1 milliárd eurót közvetlenül az ukrán védelmi ipar megerősítésére szánnak. Hosszabb távon pedig az a cél, hogy az ukrán és az uniós védelmi ipar szorosabban együttműködjön és integrálódjon egymással – tette hozzá.

Kallas hangsúlyozta: az Európai Unió és Ukrajna együttműködése erősödött, az elmúlt tíz évben a két fél egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki: Ukrajna elszántan küzd a korrupció ellen, és az EU mára az ország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, ami azt jelzi, hogy az európai vállalatok bíznak Ukrajnában.

A kapcsolat szorosabbá válását mutatja az is, hogy Ukrajna külpolitikáját összehangolja az EU közös kül- és biztonságpolitikájával. Ennek a partnerségnek újabb állomásaként a felek öt új megállapodást írtak alá, amelyek többek között az energiainfrastruktúra újjáépítésére és a Copernicus műholdprogramban való ukrán részvételre is kiterjednek – számolt be.

Idézet
Az Európai Unióhoz való csatlakozás útján nincs kerülőút. De Ukrajna – még a háború közepette is – újra és újra bizonyítja elkötelezettségét az európai út és a reformok iránt. Mint ahogyan a tagállamok is világosan kifejezték: Ukrajna jövője az Európai Unióban van”

– jelentette ki.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilatkozatában megerősítette: Ukrajna elkötelezett a reformok mellett, hogy befejezhesse az európai integrációs folyamatot, és véglegesíthesse gazdasági integrációját az egységes piacba.

Mint mondta, nagy várakozással tekintenek az Európai Tanács csatlakozási tárgyalási fejezetnyitásról szóló döntését követő kormányközi konferenciára. „Összességében abban bízunk, hogy 2025-ig mind a hat csatlakozási klaszter megnyílik” – jelentette ki.

Smihal sürgette az európai partnereket, hogy erősítsék meg a jogi mechanizmusokat az orosz befagyasztott vagyon teljes elkobzásához.

„A Világbank becslése szerint több mint 5 milliárd euróra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez, és reméljük, hogy ebben jelentős részt fog képviselni az orosz pénz” – mondta.

Marta Kos uniós biztos azt hangsúlyozta, hogy az unió támogatása Ukrajna felé nemcsak kötelesség, hanem stratégiai befektetés Európa biztonságába.

Az EU eddig 144 milliárd eurót mozgósított, ebből közel 20 milliárd dollárt az Ukrajna Eszközön keresztül. I

dén további 9 milliárd euró támogatás várható, és a G7 ERA kezdeményezés részeként már 5 milliárdot biztosítottunk, további 13 milliárd következik – taglalta.

Rámutatott, hogy Ukrajna EU-val folytatott kereskedelme a háború ellenére is folyamatosan nő, ami az ország ellenállóképességét bizonyítja. A közúti megállapodás meghosszabbítása és a technikai szabályozásokhoz való igazodás kézzelfogható lépések az EU-piaci integráció felé. Véleménye szerint Ukrajna szinte már most úgy működik, mint egy EU-tagállam, és egyre jobban illeszkedik az uniós normákhoz és intézményekhez.

Idézet
Az EU-tagsághoz vezető úton Ukrajna előrehaladása vitathatatlan: három tárgyalási klaszter átvilágítása már befejeződött, és célunk világos. 2025-ig – azaz még ebben az évben – lehetséges az összes klaszter megnyitása

– emelte ki.

Mindeközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján leszögezte: Franciaország és Nagy-Britannia intervencióra készül Odesszában.

Emlékeztetett, hogy Ukrajna, Nagy-Britannia és Franciaország vezérkari főnöke múlt hét csütörtökön és pénteken Kijevben megbeszélést tartott.

Idézet
Lényegében az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben, elsősorban Odesszában végrehajtandó jövőbeni francia-brit katonai beavatkozás paramétereiről volt szó”

– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő szerint ugyanakkor erről még nem született döntés, ami irritálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy

Idézet
bármilyen külföldi katonai jelenlétre Ukrajnában, függetlenül a zászlajától, a cégérétől, a deklarált mandátumától, az Oroszországi Föderáció úgy tekint, mint az országunk biztonságát fenyegető veszélyre, és mint olyanra, amely magában hordozza a közvetlen katonai összeütközés kockázatát az ilyen, egyes NATO-tagokból álló úgynevezett missziók résztvevői és így az egész szövetség részéről hazánkkal”

– mondta.

Közölte, hogy Oroszország tiltakozását fejezte ki Franciaországnál amiatt, hogy a párizsi repülőtéren vasárnap feltartóztatták az orosz külügyminisztérium egyik női alkalmazottját, és lefoglalták a telefonját és a számítógépét. A diplomatának, aki az UNESCO egyik rendezvényére tartott, „csaknem hét órán át kellett várnia arra, hogy beengedjék hozzá a hivatalos küldöttség tagjaként Franciaországba érkezett kollégáját”.

A hivatalos vízummal rendelkező érintettet a francia hatóságok végül beengedték az országba.

A francia hatóságok fellépését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, az incidens tovább súlyosbítja a Párizs által amúgy is elrontott kétoldalú viszony állapotát.

„Megragadva az alkalmat, üdvözletemet szeretném küldeni Annalena Baerbock német külügyminiszternek” – mondta a tájékoztatón az orosz külügyi szóvivő.

Zaharova felidézte a német diplomácia vezetőjének szavait, miszerint büszke a nagyapjára, aki a Nagy Honvédő Háború idején a Harmadik Birodalom oldalán harcolt Königsbergben, amelyet napra pontosan 80 éve foglalt el a Vörös Hadsereg.

Közben Emmanuel Macron részvétét fejezte ki az orosz támadásoknak áldozatul esett civilek hozzátartozóinak, és felszólította az oroszokat a támadások azonnali leállítására. A francia elnök szerint amennyiben Oroszország továbbra is megtagadja a békét, akkor határozott lépéseket kell tenni Moszkvával szemben.

A Krivij Rih városát ért kegyetlen orosz támadást követően – amelyben kilenc gyermek is életét vesztette – megszólalt Emmanuel Macron francia elnök is, és keményen kritizálta Oroszországot a civilek megöléséért és az ukrán tűzszüneti törekvések elutasítása miatt.

„Az ukrán nemzeti gyásznapon gondolataim a gyermekekkel és az Oroszország által végrehajtott gyilkos csapások valamennyi civil áldozatával vannak” – fogalmazott Emmanuel Macron, külön
kiemelve az április 4-i támadást az ukrán várost ellen.

Kijev szerint Oroszország tavaszi hadjáratba kezdett
Oroszország megpróbál áttörni Északkelet-Ukrajnában, és keleten folytatja az újabb tavaszi offenzívát – közölte Volodimir Zelenszkij elnök szerdán újságírókkal.
Oroszország tavaszi offenzívája Északkelet-Ukrajnában „valójában már megkezdődött” – mondta szintén szerdán Olekszandr Szirszkij főparancsnok. Zelenszkij korábban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország tavasszal újabb offenzívára készül a Harkivi és a Szumi terület ellen.
„Ma több mint 67 ezer orosz katona tartózkodik a kurszki irányban. (Oroszország) befejezte az átcsoportosítást egy támadáshoz Szumi irányába” – mondta Zelenszkij.
Az Ukrán Fegyveres Erők sikeres lépéseket tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz előrenyomulást a Harkivi és a Szumi terület felé az orosz Belgorodi területről – tette hozzá.
„Rengeteg próbálkozás van ott, naponta. Ők (Oroszország) veszteségeket szenvednek... Harkiv és Szumi irányában további kísérletek lesznek” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij figyelmeztetett, hogy Oroszország nem változtatott célján, hogy az Ukrajna elleni háborúban nagy kiterjedésű ukrán területeket foglaljon el, és továbbra is előre nyomul minden irányban.
„Úgy gondoljuk, hogy nem változtattak a terveiken - Szumi, Harkiv, Zaporizzsja irányába. Nem feledkeznek meg a keletről sem. Ez (biztosítja) a Donyecki és Luhanszki terület határait. Ez volt a tervük a háború kezdetétől fogva” – mondta Zelenszkij.
Oroszország a legnagyobb taktikai nyereséget 2024 novemberében érte el, mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt követően az orosz veszteségek nagyon megnőttek, az előrenyomulás pedig lassult.
Egy március 26-án megjelent interjúban Zelenszkij azt mondta: „Nyitott szemmel kell néznünk a helyzetet. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) új offenzívára készül, különösen a Szumi és a Harkivi területen”.
„Megerősíthetem, hogy Putyin megpróbál időt nyerni, és tavaszi offenzívára készül. Látjuk az előkészületeket erre a közelgő hadműveletre” – tette hozzá.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 13., vasárnap

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában

Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában
2025. július 13., vasárnap

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően

Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően
2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni
2025. július 12., szombat

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió

Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.

Donald Trump 30 százalékos vámot vetett ki az EU-ból és Mexikóból érkező importra, ellenintézkedésekre készül az Európai Unió
2025. július 12., szombat

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét

A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.

Növelik a pilótafülke hangfelvételének mondatai az Air India repülőgép-tragédia rejtélyét
2025. július 12., szombat

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték

A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.

Magyar Levente: egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték
2025. július 11., péntek

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos

Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.

Orosz dróntámadásban megsérült két, ukrán oldalon harcoló román zsoldos
2025. július 11., péntek

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk

Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a Kárpátalján történtekről: agyonvertek egy magyar állampolgárt, és ezt ki kell vizsgálnunk
2025. július 11., péntek

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában

Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.

Elhúzódó tűzszüneti tárgyalások közepette haltak meg újabb civilek Gázában