Zelenszkij: támogatjuk, hogy európai katonákat küldjenek Ukrajnába

Zelenszkij

Szeretné. Zelenszkij a Tuskkal folytatott találkozóután azt mondta, Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.

Hírösszefoglaló

2025. január 16., 09:002025. január 16., 09:00

Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.

A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet – erősítette meg az ukrán elnök. „Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik – de nem egyetlen – elemévé válhatna.

Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta:

Ukrajnában jelenleg 600 ezer orosz katona harcol, ezzel szemben az ukrán hadseregnek 880 ezer tagja van, akik viszont az orosz egységektől eltérően nem csak a harcok övezetében vannak jelen, feladatuk az egész országterület védelme is.

„Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg” – jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is – húzta alá az MTI szerint.

Donald Tusk kijelentette: amennyiben e témában „minden Donald a világon” ugyanolyan véleményen lenne, mint ő maga, „a forgatókönyv bizonyára egyszerűbb lenne”.

A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy „stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust” biztosítsanak Ukrajnának – magyarázta Tusk.

Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.

Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.

A lengyel kormányfő áttörésnek nevezte, hogy az ukrán és a lengyel fél „értik egymást a témában, és normális nyelven kezdenek el róla beszélni”.

Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.

Zelenszkij „nagy előrelépésnek” nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.

Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is.

„Megalapozottan aggasztónak” nevezte azokat az értesüléseket, melyek szerint Oroszország terrortámadásokat tervezett légitársaságok ellen „nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Az ukrán elnököt szerda délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Duda megerősítette: támogatja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. Ez jelenleg „maximális célkitűzésnek” tekinthető, de megvalósítását egyre több állam- és kormányfő támogatja – tette hozzá. Elismerte egyúttal: a teljes csatlakozás „minden bizonnyal csak a háború után lesz lehetséges”.

Biztonsági garanciákat csak az észak-atlanti szövetség tagállamai adhatnak Ukrajnának, a legnagyobb garancia pedig a NATO-tagság és az Észak-atlanti Szerződés ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkelye lenne – jelentette ki Duda.

A volhíniai tömegsírok feltárása kapcsán a lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kijev „következetesen és békésen” teljesíti majd a lengyel IPN által az utóbbi években benyújtott 20 exhumálási kérvényben foglaltakat.

Eközben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, szerdán megjelent interjújában kijelentette: változatlanul érvényben van az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozata, amely megtiltja a közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A tárcavezetőt arról kérdezték, mi jelenleg Kijev álláspontja az orosz elnökkel folytatandó közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, milyen kérdés merülhet fel Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek „a háború gyors befejezésére” irányuló szándékával összefüggésben, és vajon továbbra is érvényben marad-e az RNBO határozata, amely megtiltja a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokat? „Igen, ez a határozat még mindig érvényben van” – válaszolta Szibiha. Arra a tisztázó kérdésre, hogy mennyire eltökélt ez a kijevi álláspont, megismételte:

ez a határozat „a mai napon is hatályban van”.

2022 októberében léptette életbe Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a védelmi tanács 2022. szeptember 30-án kelt, „Az Oroszországi Föderációnak az ukrán állam területei elleni annektálási kísérletére tett válaszlépésekről, valamint az euroatlanti tér, Ukrajna biztonsága és területi integritása helyreállításának biztosításáról” szóló határozatát, amelyben szerepel, hogy Ukrajna nem folytathat közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

A miniszter leszögezte, hogy

Kijev álláspontja szilárd Ukrajna NATO-csatlakozásának tekintetében.

Emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-tagságra törekvését már 2019-ben rögzítették az alkotmányban, és az ukrán társadalom meggyőző többsége jelenleg is támogatja. „Ukrajna számára az egyetlen hatékony garancia a NATO-tagság. Ukrajna tagsága a NATO biztonságának is garanciája. Bocsánat a cinizmusért, de ráadásul ez a legolcsóbb módja az európai biztonság szavatolásának” – fejtette ki, válaszul azokra az alternatív garanciákra vonatkozó kérdésre, amelyeket Ukrajnának kínálhatnak az átfogó békemegállapodásról szóló tárgyalások során. „Már átmentünk alternatív lehetőségeken, láttuk, ahogy a budapesti memorandum kudarcot vallott. Szürke zónák kialakítása csak a helyzet további súlyosbodásához vezet. Ukrajna NATO-tagsága ezért állandó prioritás és államunk biztonságának egyetlen hatékony garanciája” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy

vannak más eszközök is Ukrajna NATO-csatlakozásra való felkészülésének és megerősítésének segítésére, mint például a partnerekkel kötött kétoldalú biztonsági megállapodások, de ezek nem helyettesíthetik a teljes jogú tagságot.

A tárcavezető leszögezte, hogy Ukrajna és Moldova egyidejű csatlakozása az Európai Unióhoz ukrán nemzeti érdek. „Egyszerre kaptuk meg a határozatot a tagjelölt státusról és a tárgyalások megkezdéséről, és ezt az utat közösen koordináljuk. Úgy gondolom, nemzeti érdekünk ennek a célnak, az EU részévé válásnak a közös megvalósítása” – mondta.

Szibiha az interjúban kitért arra, hogy a cseh kezdeményezés keretében ígért lőszerek 80 százalékát már leszállították Ukrajnának. Köszönetét fejezte ki Csehországnak ezért a kezdeményezésért, amely szerinte nagyon hasznosnak bizonyult. „A cseh fél teljesítette ígéretét, és 2024 végéig 520 ezer darab 155 milliméteres lövedéket és számos más kaliberű lőszert szállított le. Azt is megerősítette, hogy az összes ígért, különböző kaliberű lövedéket már megvásárolták” – mondta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

Trump szankciókkal sújtotta az „illegitim és részrehajló” Nemzetközi Büntetőbíróságot Netanjahu miatt

A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) szankciókkal sújtó rendeletet írt alá Donald Trump amerikai elnök, amelyben „az Amerikát és közeli szövetségesünket, Izraelt célzó törvénytelen és alaptalan intézkedésekkel” vádolja sz intézményt.

Trump szankciókkal sújtotta az „illegitim és részrehajló” Nemzetközi Büntetőbíróságot Netanjahu miatt
2025. február 07., péntek

Zelenszkij elmondta, milyen feltételekkel hajlandó Putyinnal tárgyalni

Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amint érthetővé válik, miként ér véget a háború Ukrajna számára – ezt maga az ukrán elnök mondta csütörtökön Kijevben újságíróknak.

Zelenszkij elmondta, milyen feltételekkel hajlandó Putyinnal tárgyalni
2025. február 06., csütörtök

Izrael: a védelmi tárca már utasítást is adott a gázai palesztinok önkéntes távozásáról szóló terv kidolgozására

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázai palesztinok önkéntes távozására – jelentette be csütörtökön a védelmi minisztérium szóvivője.

Izrael: a védelmi tárca már utasítást is adott a gázai palesztinok önkéntes távozásáról szóló terv kidolgozására
2025. február 06., csütörtök

Washington szerint az amerikai hadihajók ingyen használhatják a Panama-csatornát, az üzemeltető szerint nem

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán X-üzenetben jelentette be, hogy az amerikai korm

Washington szerint az amerikai hadihajók ingyen használhatják a Panama-csatornát, az üzemeltető szerint nem
2025. február 06., csütörtök

Államcsíny gyanújával kezdeményezett eljárást Donald Tusk és más személyek ellen az alkotmánybíróság elnöke

Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen – erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott.

Államcsíny gyanújával kezdeményezett eljárást Donald Tusk és más személyek ellen az alkotmánybíróság elnöke
2025. február 06., csütörtök

Netanjahu örül Trump javaslatának, de az egyszerű palesztinok nem akarják elhagyni Gázát

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy nincs semmi rossz Donald Trump elképzelésében a palesztinok kitelepítéséről a Gázai övezetből, miután az amerikai elnök javaslata nemzetközi bírálatokat váltott ki.

Netanjahu örül Trump javaslatának, de az egyszerű palesztinok nem akarják elhagyni Gázát
2025. február 06., csütörtök

Oroszország szerint az amerikaiaknak kell megtenniük az első lépést a kapcsolatok normalizálása felé

Az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálása felé – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz diplomáciai tárca honlapján szerda este közzétett közleménye szerint.

Oroszország szerint az amerikaiaknak kell megtenniük az első lépést a kapcsolatok normalizálása felé
2025. február 06., csütörtök

Nem véletlen Trump érdeklődése: Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik

Donald Trump amerikai elnök újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből.

Nem véletlen Trump érdeklődése: Ukrajna jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik
2025. február 05., szerda

Hallani sem akarnak a Gázai övezetből való kitelepítésükről a palesztinok

Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán határozottan visszautasította Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet átvételére vonatkozó javaslatát, amelyet a török külügyminiszter is elfogadhatatlannak nevezett.

Hallani sem akarnak a Gázai övezetből való kitelepítésükről a palesztinok
2025. február 05., szerda

„Történelmi reggel”: Izraelben támogatóan fogadták Donald Trump gázai javaslatát

Izraelben érdeklődéssel és támogatóan fogadták szerdán az amerikai elnök gázai javaslatát a Gázai övezet amerikai birtokba vételére, felvirágoztatására, és a palesztinok Egyiptomba és Jordániába telepítésére.

„Történelmi reggel”: Izraelben támogatóan fogadták Donald Trump gázai javaslatát