Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház vasárnap.
2023. május 22., 09:432023. május 22., 09:43
Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.
Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen
Ugyanakkor a G7-csúcstalálkozó végén Biden arról beszélt: Zelenszkij megígérte, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen.
„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe hatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek. Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.
Az ukrán légvédelem megerősítését eközben Biden és Zelenszkij is fontosnak mondta, és az amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.
Az F-16-osok kapcsán egyébként Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet hétfő reggeli Telegram-bejegyzésében arra mutatott rá, hogy
Antonov szerint Ukrajna nem rendelkezik az F-16-osok működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, sem pilótával és karbantartó személyzettel.
A diplomata felvetette: mi történik, ha az idegen „önkéntesek” által működtetett harci gépek NATO-repülőterekről szállnak majd fel?
Antonov arra is figyelmeztetett, hogy a megszállt Krím elleni ukrán támadást Moszkva Oroszország elleni támadásként értékelné.
Egyébként Kisida Fumio, a vendéglátó ország kormányfője vasárnap közölte:
A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.
Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.
A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott.
Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.
Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy
Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!