Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.

Hírösszefoglaló

2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39

2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22

„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken

Emmanuel Macron francia elnökkel biztonsági egyezményt kötött, és megállapodott arról, hogy Franciaország hárommilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.

Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy

a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok „kedvezőbb állásokba” vonulnak vissza.

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában

Fotó: Videófelvétel

Avgyijivka háború előtti, több mint 30 000 fős lakossága csaknem teljes egészében elhagyta a települést, és maga a város szinte teljesen elpusztult.

Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.

Az orosz vezető a következő néhány évet „katasztrofálissá” fogja tenni még több olyan ország számára, mint Ukrajna, ha a nyugati világ nem száll szembe vele – figyelmeztetett.

„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.

Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Franciaország is engedélyezi a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszországban

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Franciaország is engedélyezi a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszországban
2024. november 23., szombat

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget

Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget
2024. november 23., szombat

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között

Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között
2024. november 23., szombat

Romániai elnökválasztás: meghaladta a 200 ezret a külföldön szavazók száma (FRISSÍTVE)

Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Romániai elnökválasztás: meghaladta a 200 ezret a külföldön szavazók száma (FRISSÍTVE)
2024. november 23., szombat

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak

A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak
2024. november 22., péntek

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt
2024. november 22., péntek

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen

Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen
2024. november 22., péntek

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása

Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása
2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen