Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.

Hírösszefoglaló

2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39

2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22

„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken

Emmanuel Macron francia elnökkel biztonsági egyezményt kötött, és megállapodott arról, hogy Franciaország hárommilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.

Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy

a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok „kedvezőbb állásokba” vonulnak vissza.

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.

Galéria

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában

Fotó: Videófelvétel

Avgyijivka háború előtti, több mint 30 000 fős lakossága csaknem teljes egészében elhagyta a települést, és maga a város szinte teljesen elpusztult.

Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.

Az orosz vezető a következő néhány évet „katasztrofálissá” fogja tenni még több olyan ország számára, mint Ukrajna, ha a nyugati világ nem száll szembe vele – figyelmeztetett.

„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.

Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 12., péntek

Sok diák szörnyethalt, amikor összedőlt egy iskola Nigériában

Legalább 16 tanuló meghalt, további több tucat pedig megsérült pénteken a nigériai Plateau régió fővárosában, Josban, ahol éppen vizsgáztatás folyt, amikor összeomlott a busa buji vallási közösség kétemeletes iskolaépülete.

Sok diák szörnyethalt, amikor összedőlt egy iskola Nigériában
2024. július 12., péntek

Most már (talán) biztos: Karácsony Gergely nyerte a budapesti főpolgármester-választást

Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást – jelentette be az szavazatok újraszámlálása után Sasvári Róbert, a magyar Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a testület pénteki ülésén.

Most már (talán) biztos: Karácsony Gergely nyerte a budapesti főpolgármester-választást
2024. július 12., péntek

Washingtoni bírálat Izraelnek, az elnök a harcok leállítása és a kétállami megoldás mellett állt ki

Hevesen bírálta az izraeli kormányt Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint csütörtök esti sajtótájékoztatóján, a gázai háború leállítása és a kétállami megoldás mellett téve le a garast.

Washingtoni bírálat Izraelnek, az elnök a harcok leállítása és a kétállami megoldás mellett állt ki
2024. július 12., péntek

Biden nem akar kiszállni a kampányból, de egyre több párttársa követeli a távozását

Joe Biden továbbra is kitart az elnökjelöltség mellett. A politikus erről sajtótájékoztatón beszélt Washingtonban csütörtökön a NATO-csúcstalálkozó lezárását követően.

Biden nem akar kiszállni a kampányból, de egyre több párttársa követeli a távozását
2024. július 12., péntek

„Ő meg fogja oldani”. Donald Trumppal tárgyalt Orbán Viktor békemissziója következő állomásaként

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este – békemissziója következő állomásaként – tárgyalást folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

„Ő meg fogja oldani”. Donald Trumppal tárgyalt Orbán Viktor békemissziója következő állomásaként
2024. július 12., péntek

Zelenszkij elfogadta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, amíg háború zajlik a területén

Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik.

Zelenszkij elfogadta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, amíg háború zajlik a területén
2024. július 11., csütörtök

Romániába próbált szökni a besorozás elől, a Tiszában lelte halálát egy ukrán férfi

Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat a Facebookon.

Romániába próbált szökni a besorozás elől, a Tiszában lelte halálát egy ukrán férfi
2024. július 11., csütörtök

Az orosz agresszió elleni küzdelmet is rögzíti a román–ukrán biztonsági megállapodás

Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Washingtonban aláírta a két ország közötti kétoldalú biztonsági megállapodást.

Az orosz agresszió elleni küzdelmet is rögzíti a román–ukrán biztonsági megállapodás
2024. július 11., csütörtök

Oroszország gyakorlatilag háborúzó félnek tekinti a NATO-t, Medvegyev „megszüntetné” Ukrajnával együtt

A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában.

Oroszország gyakorlatilag háborúzó félnek tekinti a NATO-t, Medvegyev „megszüntetné” Ukrajnával együtt
2024. július 11., csütörtök

Gyermekek haltak meg buszbalesetben Dél-Afrikában

Tizenkét gyermek és a sofőr meghalt, mert az iskolába tartó kisbusz összeütközött egy másik járművel szerdán Dél-Afrikában – közölte a déli Gauteng tartomány vezetése.

Gyermekek haltak meg buszbalesetben Dél-Afrikában
Gyermekek haltak meg buszbalesetben Dél-Afrikában
2024. július 11., csütörtök

Gyermekek haltak meg buszbalesetben Dél-Afrikában