Zelenszkij szerint helyes döntés volt, mivel emberéleteket mentettek meg: kivonták az ukrán erőket az ostromlott Avgyijivkából

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg kivonulása a keleti Avgyijivka városból „helyes döntés volt, hogy minél több életet megmentsenek”, mivel az ukrán katonák az orosz csapatok támadásával küzdenek – mondta Volodimir Zelinszkij ukrán elnök szombaton a döntést kommentálva.

Hírösszefoglaló

2024. február 17., 13:392024. február 17., 13:39

2024. február 17., 19:222024. február 17., 19:22

„Szakmai döntés volt, hogy minél több életet megmentsünk (...) ez volt a helyes döntés” – hangsúlyozta az ukrán elnök a Münchenben tartott biztonsági konferencián, ahova Párizsból érkezett, ahol pénteken

Emmanuel Macron francia elnökkel biztonsági egyezményt kötött, és megállapodott arról, hogy Franciaország hárommilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

Azt, hogy a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából kivonják az ukrán erőket, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban.

Szirszkij azt mondta Facebook-oldalán, hogy

a bekerítés elkerülése, valamint a katonák életének és egészségének megőrzése érdekében úgy döntött, kivonja az ukrán egységeket a városból. A főparancsnok hozzátette, hogy a csapatok „kedvezőbb állásokba” vonulnak vissza.

A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az elmúlt 24 óra alatt az orosz csapatok 33 támadást hajtottak végre Avgyijivka ellen. Az oroszok tavaly október óta próbálják elfoglalni a várost.

Ez Oroszország legnagyobb szimbolikus győzelme a tavaly nyári kijevi ellentámadás kudarca óta.

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Diadal. Orosz katonák kitűzik az orosz zászlót az ukránoktól elfoglalt Avgyijivkában

Fotó: Videófelvétel

Avgyijivka háború előtti, több mint 30 000 fős lakossága csaknem teljes egészében elhagyta a települést, és maga a város szinte teljesen elpusztult.

Ukrajnában lőszerhiány tapasztalható, főként a fő szállítójának számító Egyesült Államokban dúló politikai konfliktusok miatt.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Volodimir Zelenszkij sürgette a nyugati országokat, hogy segítsenek Ukrajnának legyőzni „a szörnyeteget” – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnökre értette.

Az orosz vezető a következő néhány évet „katasztrofálissá” fogja tenni még több olyan ország számára, mint Ukrajna, ha a nyugati világ nem száll szembe vele – figyelmeztetett.

„Ne kérdezzék Ukrajnától, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Kérdezzék meg maguktól, hogy Putyin miért képes még mindig folytatni” – mondta Zelenszkij a konferencián.

Scholz: a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között

Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába.
A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy „az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (…) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába”.
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása.
Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség „pénzügyi következményeit”.
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak.
Elmondta: „Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi”.
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy „Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek”.
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust. A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot