Nem megoldás? Zelenszkij a budapesti találkozón úgy vélekedett, a fegyvernyugvás nem garantálná Ukrajna szuverenitását
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat – mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.
2024. november 08., 08:272024. november 08., 08:27
Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után, és az valójában nem jelentené a háború befejeződését.
„Tiszteletben tartom azon európai vezetők véleményét, akik a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák, de ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei. Trump megválasztott amerikai elnökkel át kell majd tekintetünk, miként gondolja ő a háború gyors befejezését, amiről beszélt”.
Az ukrán elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, az Oroszország elleni szankciók keretében a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna felfegyverzésére, iparának újjáépítésére lehetne költeni. „Az orosz agresszió eddig 800 milliárd dollár értékű rombolást okozott számunkra”.
Zelenszkij hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy
„Természetesen tudhatjuk, hány ország támogat minket, volt békecsúcs, integrációs csúcstalálkozó. Az ENSZ-ben több mint 140 ország szavazott az orosz agresszió elleni határozatról és Ukrajna támogatásáról.”
Az ukrán elnök szólt arról, hogy hálás Magyarországnak mindazért a humanitárius segítségért, amelyet országának nyújtott. Ugyanakkor – tette hozzá – Magyarország nem nyújt támogatást ahhoz, hogy Ukrajna fegyvereket kaphasson országa megvédéséhez.
„A mostani budapesti fórum jó alkalom volt számomra, hogy számos fontos vezetővel találkozzak, és ezért köszönet a meghívásért. Találkoztam mások mellett a NATO főtitkárával is, valamint számos fontos kollégámmal”.
„Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország támogassa utunkat az Európai Unióba és a NATO-ba. Amíg ez hiányzik, addig részünkről nincs aláírt dokumentum. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymást, és mi készek vagyunk minden vitás kérdést tisztázni. Mi nem összekapcsolva kezeljük a két témakört, de egyenlő hozzáállást várunk el” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a háborúban az Oroszországba küldött 11 ezer észak-koreai katona, Volodimir Zelenszkij azt mondta, ezek a katonák Ukrajna határainál vannak. „Fennáll a háború eszkalációjának kockázata, hogy más országokat is bevonnak. Észak-Korea növelni fogja ide küldendő katonáinak számát”.
A tűzszünet lehetősége kapcsán Zelenszkij hangsúlyozta, fegyverszünet akkor jöhet el, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap, ezért aki a fegyverszünetről beszél, nem lehet a biztonsági garanciák ellen.
Kitért arra, hogy kiváló megbeszélést folytatott az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal, de a párbeszédnek folytatódnia kell, és erre mindkét oldalnak fel kell készülnie.
– mondta.
Mint mondta, országa a háború igazságos befejezésére törekszik, és meggyőződése, hogy a gyors befejezés vereséggel érne fel.
Az ukrán elnök elmondta, erről még nem beszélt Donald Trumppal, aki várakozása szerint a csapatával különböző javaslatokon dolgozik. Megértem, hogy gyorsan le akarja zárni ezt a háborút. Mind le akarjuk zárni, de egy igazságos békével, különben Ukrajna vereségével ér véget – hangsúlyozta.
Elmondta azt is, hogy
A szankciókról szólva kiemelte: sem Oroszország bankrendszerét, sem az energiaiparát célzó szankciók nem hatékonyak. Ezközben orosz beavatkozások, dezinformáció nyomai megfigyelhetők Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Afrikában – figyelmeztetett.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EPC-találkozó után kijelentette: a résztvevők egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére.
– fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.
Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa – hangsúlyozta.
Ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – mondta újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor.
A béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés – közölte, hozzátéve:
„Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk” – fogalmazott, rámutatva, az amerikai választásokkal felálló új helyzetre Európának reagálnia kell. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz – jelezte.
Hozzátette, az EPC-csúcsot követően informális vacsora következett a huszonhét európai vezetővel, majd a pénteki uniós találkozó is alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljenek egy közös válaszhoz.
A magyar miniszterelnök
Szerinte ez intellektuálisan is igaz, azaz ha valaki a szükséges intellektuális munka nélkül kezd el cselekedni, akkor annak előbb-utóbb meg kell fizetni az árát. Kifejtette: a háború lényege a győzelem vagy a vereség, az európaiak azonban úgy mentek bele a háborúba, hogy nem tisztázták, mi a győzelem. Ha nincs definíciója a győzelemnek, honnan tudod meddig kell harcolnod? – tette fel a kérdést.
– fogalmazott, hozzátéve: mivel ezt nem határozták meg, nehéz megállni.
Rámutatott: ezt az intellektuális munkát nem tudják megspórolni, „vissza kell menni az elejére”, és újra föl kell tenni a kérdést: mit is akartak elérni. Reményét fejezte ki, hogy péntek estére közelebb lesznek az el nem végzett munka bepótlásához, mint voltak ma reggel.
Arra a kérdésre, hogy Putyin orosz elnök a háború-, vagy a békepárti táborban helyezkedik el, úgy reagált:
Most csak a nyugati közösségről szól, az oroszokról nem, nem ez a feladata – mutatott rá.
Az első lépésnek a tűzszünetet nevezte, mert értékelése szerint ez szükséges a kommunikációhoz, amely pedig előfeltétele a békekötésnek. Orbán Viktor aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ha túl sokat beszélnek arról, mi lesz a hosszútávú béke megoldása, akkor csökken az esélye a tűzszünetnek. „Most hagyják abba egymás megölését, ez az én ajánlásom” – rögzítette.
Ausztria nem fogja ellenezni Románia és Bulgária teljeskörű schengeni csatlakozását az uniós belügyminiszterek csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő ülésén.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások érdekében, és leszögezte: „Jól ismerem Vlagyimirt. Itt az ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!”
A Szíriával szomszédos országok támogatását és Szíria demokratikus átalakítása érdekében tett lépéseket ígért Joe Biden amerikai elnök vasárnap az Aszad-rezsim bukására reagálva.
Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette vasárnapra virradóra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Szíriában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a polgárháborús helyzet súlyosbodása miatt azonnal hagyják el az országot bármely létező és még biztonságos útvonalon keresztül.
Washington „békés, demokratikus eljárásra” szólított fel Romániában, miután az alkotmánybíróság orosz beavatkozás gyanúja miatt pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, mindössze két nappal a szavazás második fordulója előtt.
Több ezer ember menekült el a közép-szíriai Homszból, az ország harmadik legnagyobb városából péntekre virradóan – közölte egy háborús megfigyelő szervezet és helyi civilek.
Romániában veszélyes helyzet jött létre, az erdélyi magyarok azonban képesek felismerni és elhárítani a veszélyt – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a romániai <
Moszkva tagadja, hogy beavatkozott volna a romániai választásokba, miután olyan hírszerzési infomációk láttak napvilágot, miszerint egy külső állami szereplő befolyásolta az elnökválasztás első fordulóját.
Pénteken 10.30 óráig 3506 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!