Erdogan szerint a választások pozitív és demokratikus légkörben zajlottak
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
A hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan és a kormányoldali pártszövetség vezet Törökországban a vasárnapi elnök- és parlamenti választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt részeredmények szerint. A szavazatok több mint 96 százalékának feldolgozottsága alapján egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét.
2023. május 14., 22:512023. május 14., 22:51
2023. május 15., 01:562023. május 15., 01:56
Az elnökválasztáson 80,48 százalékos feldolgozottság mellett Erdogan 50,43 százalékkal áll az élen. Az állami hírügynökség ismertetése szerint a legfőbb ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a részeredmény alapján a voksok 43,77 százalékával rendelkezik. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik az Anadolu jelentése szerint.
A CHP szerint az Anka adatai más képet mutatnak: ott Erdogan 48,63 százalékon, Kilicdaroglu pedig 45,61 százalékon áll. Erdogan legfőbb kihívójának tábora egyébként azzal vádolja az állami hírügynökséget, hogy téves adatokat közöl, ezért hitelessége megkérdőjelezhető. „Nem fogunk aludni az éjszaka” – írta Twitter-bejegyzésében Kilicdaroglu, felszólítva a szavazásmegfigyelőket és a választási bizottság tisztviselőit, hogy legyenek résen.
Kemal Kilicdaroglu arra intette a szavazóbiztosokat, hogy legyenek résen
Fotó: Kemal Kilicdaroglu/Facebook
A szavazatok több mint 96 százalékos feldolgozottsága nyomán közzétett adatok Erdogan előnyének csökkenéséről árulkodnak. Ennek megfelelően a török államelnök a szavazatok 49,44, míg fő rivális, Kilicdaroglu a voksok 44,86 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Sinan Ogan nacionalista jelölt található, aki várakozáson felül teljesítve begyűjtötte a voksok több mint 5 százalékát. A politikus vasárnap késő este közölte, a mögötte felsorakozott pártszövetség a május 28-ai második fordulóig elemzi a helyzetet, és dönteni fog arról, kit támogat a talpon maradt két államfőjelölt közül.
A hivatalban lévő államfő is a Twitteren kommentált a szavazóhelyiségek bezárását követően. Szerinte az a tény, hogy a vasárnapi megmérettetésekre „a demokrácia nagy ünnepe formájában” került sor, békében és nyugalomban, Törökország demokratikus érettségének kifejeződése. „Miközben a választások ilyen pozitív és demokratikus légkörben zajlottak, és a szavazatszámlálás még mindig tart, az elhamarkodott eredményhirdetés a nemzeti akarat bitorlását jelenti. Örömünkre szolgál, hogy nemzetünk kegyét tükrözi a folyamatban lévő szavazatszámlálás” – írta az országot két évtizede irányító Erdogan.
A parlamenti választáson a kormányoldali pártszövetség jelenleg 51,43 százalékot tudhat magáénak. Amennyiben Erdogan meg tudja őrizni az abszolút többséget, az elnökválasztás az első fordulóban véget ér, ha viszont most vasárnap nem szerzi meg a voksok több mint felét, két hét múlva második fordulót rendeznek a két legjobb induló között.
Helyi idő szerint délig (közép-európai idő szerint délelőtt 11 óráig) rendben zajlottak a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választások Törökországban, rendbontásról nem érkeztek híradások.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!