Erdogan szerint a választások pozitív és demokratikus légkörben zajlottak
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
A hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan és a kormányoldali pártszövetség vezet Törökországban a vasárnapi elnök- és parlamenti választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt részeredmények szerint. A szavazatok több mint 96 százalékának feldolgozottsága alapján egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét.
2023. május 14., 22:512023. május 14., 22:51
2023. május 15., 01:562023. május 15., 01:56
Az elnökválasztáson 80,48 százalékos feldolgozottság mellett Erdogan 50,43 százalékkal áll az élen. Az állami hírügynökség ismertetése szerint a legfőbb ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a részeredmény alapján a voksok 43,77 százalékával rendelkezik. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik az Anadolu jelentése szerint.
A CHP szerint az Anka adatai más képet mutatnak: ott Erdogan 48,63 százalékon, Kilicdaroglu pedig 45,61 százalékon áll. Erdogan legfőbb kihívójának tábora egyébként azzal vádolja az állami hírügynökséget, hogy téves adatokat közöl, ezért hitelessége megkérdőjelezhető. „Nem fogunk aludni az éjszaka” – írta Twitter-bejegyzésében Kilicdaroglu, felszólítva a szavazásmegfigyelőket és a választási bizottság tisztviselőit, hogy legyenek résen.
Kemal Kilicdaroglu arra intette a szavazóbiztosokat, hogy legyenek résen
Fotó: Kemal Kilicdaroglu/Facebook
A szavazatok több mint 96 százalékos feldolgozottsága nyomán közzétett adatok Erdogan előnyének csökkenéséről árulkodnak. Ennek megfelelően a török államelnök a szavazatok 49,44, míg fő rivális, Kilicdaroglu a voksok 44,86 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Sinan Ogan nacionalista jelölt található, aki várakozáson felül teljesítve begyűjtötte a voksok több mint 5 százalékát. A politikus vasárnap késő este közölte, a mögötte felsorakozott pártszövetség a május 28-ai második fordulóig elemzi a helyzetet, és dönteni fog arról, kit támogat a talpon maradt két államfőjelölt közül.
A hivatalban lévő államfő is a Twitteren kommentált a szavazóhelyiségek bezárását követően. Szerinte az a tény, hogy a vasárnapi megmérettetésekre „a demokrácia nagy ünnepe formájában” került sor, békében és nyugalomban, Törökország demokratikus érettségének kifejeződése. „Miközben a választások ilyen pozitív és demokratikus légkörben zajlottak, és a szavazatszámlálás még mindig tart, az elhamarkodott eredményhirdetés a nemzeti akarat bitorlását jelenti. Örömünkre szolgál, hogy nemzetünk kegyét tükrözi a folyamatban lévő szavazatszámlálás” – írta az országot két évtizede irányító Erdogan.
A parlamenti választáson a kormányoldali pártszövetség jelenleg 51,43 százalékot tudhat magáénak. Amennyiben Erdogan meg tudja őrizni az abszolút többséget, az elnökválasztás az első fordulóban véget ér, ha viszont most vasárnap nem szerzi meg a voksok több mint felét, két hét múlva második fordulót rendeznek a két legjobb induló között.
Helyi idő szerint délig (közép-európai idő szerint délelőtt 11 óráig) rendben zajlottak a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választások Törökországban, rendbontásról nem érkeztek híradások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!