Fotó: U.S. Embassy in Haiti
Az Egyesült Államok azt várja a kínai elnöktől, hogy most zajló moszkvai látogatásán az államok szuverenitása és területi egységének sérthetetlensége mellett érveljen, összhangban ENSZ alapdokumentumával – hangzott el a Fehér Ház hétfői sajtótájékoztatóján.
2023. március 21., 07:542023. március 21., 07:54
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.
Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak.
„Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott John Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy
John Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.
Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.
Egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget, arról beszélt: Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez.
Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement „kolosszális előretörést”.
„Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép erősen támogatni fogja önt a jótetteiben” – tette hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy Putyint a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják.
Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivője a TASZSZ-nak nyilatkozva megjegyezte, hogy a Kreml osztja a kínai vezető meggyőződését, hogy az oroszok támogatni fogják Putyint, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson. Egyúttal leszögezte, hogy
„A kínai fél nagy figyelmet fordít a kínai-orosz kapcsolatok fejlesztésére. Ennek megvan a történelmi logikája, mert mi nagy szomszédos országok vagyunk és partnerek az átfogó stratégiai együttműködésben. Ez a státusz meghatározza, hogy országainknak szoros kapcsolatokat kell ápolniuk” – mondta a kínai elnök.
Putyin és Hszi hétfői négyszemközti megbeszélését és közös vacsoráját követően a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek, kelet-európai idő szerint 14 órakor a Nagy Kreml-palotában. A küldöttségek előbb szűk körben, majd kibővített összetételben tárgyalnak, amit sajtónyilatkozatok elhangzása, valamint közös nyilatkozatok és szerződések aláírása követ majd.
Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, ahol immár kilencedik alkalommal jár hivatalos minőségében. A két vezető immár 40. alkalommal találkozik egymással.
Újabb több százmilliós amerikai katonai segély Ukrajnának, 18 európai ország küld lőszert
Az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn.
Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.
A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek.
Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára.
A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától. A brüsszeli székhelyű Európai Védelmi Ügynökség (EDA)eközben bejelentette: tizenhét európai uniós tagállam, továbbá Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást. A kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.
A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.
A testület szerint a megállapodás egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
„Az EDA által létrehozott projekt szilárd keretet biztosít a csatlakozó tagállamok számára, hogy a lehető legrövidebb idő belül lőszert biztosítsanak Ukrajna számára. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok később csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – közölte a testület.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő üdvözölte a tizenhét uniós tagállam döntését.
„Az EDA projektjén keresztül történő közös beszerzéssel és az Európai Békefenntartási Eszköz pénzügyi támogatásának mobilizálásával többet és gyorsabban fogunk Ukrajnának szállítani. Ismét tabut döntünk, és felszabadítjuk az uniós együttműködésben rejlő lehetőségeket a közös beszerzések terén” – írta Borrell sajtóközleményében hétfőn, az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek tanácskozását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Megkínoztak és megöltek gy 22 éves palesztin férfit a Hamász fegyveresei, miután nyilvánosan bírálta a terrorszervezetet, és részt vett az egyébként ritka Hamász-ellenes tüntetéseken Gázában – közölte a családja.
A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.
Az Erzsébet hídon, a Szabadság hídon, a Petőfi hídon és a Margit hídon tüntettek kedd este Budapesten a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért, ezt megelőzően többen is felszólaltak a jogszabály és a kormány ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!