Szó sincs róla. Washington cáfolta Georgescu vádjait, hogy Kogălniceanu támaszpontot használnának kiinduló pontként egy Oroszországn elleni támadáshoz
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
2025. január 15., 12:592025. január 15., 12:59
Egyben kijelentette: az amerikai kormányt aggasztja a romániai választásokba való külföldi beavatkozás, és hozzátette, hogy Washington támogatja a bukaresti hatóságok vizsgálatát.
A helyettes államtitkár Bukarestben járt, és egy újságírókkal folytatott keddi beszélgetés során reagált a legújabb fejleményekre. Az amerikai tisztségviselő az utolsó napjait tölti hivatalában, mielőtt a Trump-kormányzat hivatalba lépne a Fehér Házban. Arra a kérdésre, hogy kommentálja az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu kijelentéseit, aki egy amerikai YouTubernek adott interjúban azt mondta, hogy a Mihail Kogălniceanu katonai bázist egy Oroszország elleni offenzíva indítására lehetne használni,
„Ez egy román bázis Románia védelmére. Románia amerikai katonákat fogad ott, hogy segítsenek megvédeni magát. Szerintem ennek a fajta félelempropagandának tényleg nincs helye. És meg kellene próbálnia bizonyítékokkal szolgálni, ha további az ilyen kijelentéseket tesz” – tette hozzá O'Brien.
Oroszország elleni háború megindításához használják majd kiinduló pontként a Kostanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontot – állítja Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulójának győztese.
„Az amerikai kormány támogatja a demokráciát, azt akarjuk, hogy a román nép azt a választást hozza meg, amelyet helyesnek tart. És mi külföldi beavatkozást látunk ezekkel a választásokkal kapcsolatban, azt a mintát, amelyet más esetekben Oroszországnak tulajdonítottak, a közösségi médiában és más manipulációkban. És nagyon egyértelműen, a román jelentések szerint orosz behatolást a közintézményekbe. És ez aggasztó, mert megnehezíti a román emberek számára a döntések meghozatalát. Mi pedig azt akarjuk, hogy a románok döntsenek Románia sorsáról, külföldi beavatkozás nélkül” – mondta O'Brien a bukaresti amerikai nagykövetségen.
O'Brien azt is elmondta, hogy ha ő román lenne, akkor egyszerűen csak azt kérdezné, hogy „ki miért fizet” és „kinek van haszna belőle”.
„Bejelentettük, hogy minden lehetséges módon támogatjuk a vizsgálatot. De még egyszer mondom, ez egy romániai vizsgálat, a románok a saját szuverén döntéseiket hozzák meg. Ha én román lennék, megkérdezném, hogy ki fizet, miért, és ki profitál egy bizonyos eredményből. És ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eldöntsük, kiben lehet megbízni, és kiben nem. És ennek nagy része a bátor oknyomozó újságíráson múlik. Mert sok történet onnan származik, nem a titkosszolgálatoktól, hanem az erős, minőségi újságírástól. Ezért mindenkit arra bátorítok, hogy támogassa a független újságírást” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk,
„Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Georgescu anélkül, hogy állításait bármiféle bizonyítékkal alátámasztaná.
Calin Georgescu nem először beszél arról, hogy Románia háborút indít Oroszország ellen. A román hírszerző szolgálatok a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) bemutatott, majd később titkosítás alól feloldott dokumentumokban jelezték, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson külföldi részvétel történt a függetlenként induló Georgescu kampányában. A szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tettek nyilvános bejelentést a Călin Georgescu csapatának tagjai elleni esetleges vádemelésről.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
szóljon hozzá!