Szó sincs róla. Washington cáfolta Georgescu vádjait, hogy Kogălniceanu támaszpontot használnának kiinduló pontként egy Oroszországn elleni támadáshoz
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
2025. január 15., 12:592025. január 15., 12:59
Egyben kijelentette: az amerikai kormányt aggasztja a romániai választásokba való külföldi beavatkozás, és hozzátette, hogy Washington támogatja a bukaresti hatóságok vizsgálatát.
A helyettes államtitkár Bukarestben járt, és egy újságírókkal folytatott keddi beszélgetés során reagált a legújabb fejleményekre. Az amerikai tisztségviselő az utolsó napjait tölti hivatalában, mielőtt a Trump-kormányzat hivatalba lépne a Fehér Házban. Arra a kérdésre, hogy kommentálja az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu kijelentéseit, aki egy amerikai YouTubernek adott interjúban azt mondta, hogy a Mihail Kogălniceanu katonai bázist egy Oroszország elleni offenzíva indítására lehetne használni,
„Ez egy román bázis Románia védelmére. Románia amerikai katonákat fogad ott, hogy segítsenek megvédeni magát. Szerintem ennek a fajta félelempropagandának tényleg nincs helye. És meg kellene próbálnia bizonyítékokkal szolgálni, ha további az ilyen kijelentéseket tesz” – tette hozzá O'Brien.
Oroszország elleni háború megindításához használják majd kiinduló pontként a Kostanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontot – állítja Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulójának győztese.
„Az amerikai kormány támogatja a demokráciát, azt akarjuk, hogy a román nép azt a választást hozza meg, amelyet helyesnek tart. És mi külföldi beavatkozást látunk ezekkel a választásokkal kapcsolatban, azt a mintát, amelyet más esetekben Oroszországnak tulajdonítottak, a közösségi médiában és más manipulációkban. És nagyon egyértelműen, a román jelentések szerint orosz behatolást a közintézményekbe. És ez aggasztó, mert megnehezíti a román emberek számára a döntések meghozatalát. Mi pedig azt akarjuk, hogy a románok döntsenek Románia sorsáról, külföldi beavatkozás nélkül” – mondta O'Brien a bukaresti amerikai nagykövetségen.
O'Brien azt is elmondta, hogy ha ő román lenne, akkor egyszerűen csak azt kérdezné, hogy „ki miért fizet” és „kinek van haszna belőle”.
„Bejelentettük, hogy minden lehetséges módon támogatjuk a vizsgálatot. De még egyszer mondom, ez egy romániai vizsgálat, a románok a saját szuverén döntéseiket hozzák meg. Ha én román lennék, megkérdezném, hogy ki fizet, miért, és ki profitál egy bizonyos eredményből. És ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eldöntsük, kiben lehet megbízni, és kiben nem. És ennek nagy része a bátor oknyomozó újságíráson múlik. Mert sok történet onnan származik, nem a titkosszolgálatoktól, hanem az erős, minőségi újságírástól. Ezért mindenkit arra bátorítok, hogy támogassa a független újságírást” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk,
„Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Georgescu anélkül, hogy állításait bármiféle bizonyítékkal alátámasztaná.
Calin Georgescu nem először beszél arról, hogy Románia háborút indít Oroszország ellen. A román hírszerző szolgálatok a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) bemutatott, majd később titkosítás alól feloldott dokumentumokban jelezték, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson külföldi részvétel történt a függetlenként induló Georgescu kampányában. A szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tettek nyilvános bejelentést a Călin Georgescu csapatának tagjai elleni esetleges vádemelésről.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!