Szó sincs róla. Washington cáfolta Georgescu vádjait, hogy Kogălniceanu támaszpontot használnának kiinduló pontként egy Oroszországn elleni támadáshoz
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
2025. január 15., 12:592025. január 15., 12:59
Egyben kijelentette: az amerikai kormányt aggasztja a romániai választásokba való külföldi beavatkozás, és hozzátette, hogy Washington támogatja a bukaresti hatóságok vizsgálatát.
A helyettes államtitkár Bukarestben járt, és egy újságírókkal folytatott keddi beszélgetés során reagált a legújabb fejleményekre. Az amerikai tisztségviselő az utolsó napjait tölti hivatalában, mielőtt a Trump-kormányzat hivatalba lépne a Fehér Házban. Arra a kérdésre, hogy kommentálja az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu kijelentéseit, aki egy amerikai YouTubernek adott interjúban azt mondta, hogy a Mihail Kogălniceanu katonai bázist egy Oroszország elleni offenzíva indítására lehetne használni,
„Ez egy román bázis Románia védelmére. Románia amerikai katonákat fogad ott, hogy segítsenek megvédeni magát. Szerintem ennek a fajta félelempropagandának tényleg nincs helye. És meg kellene próbálnia bizonyítékokkal szolgálni, ha további az ilyen kijelentéseket tesz” – tette hozzá O'Brien.
Oroszország elleni háború megindításához használják majd kiinduló pontként a Kostanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpontot – állítja Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulójának győztese.
„Az amerikai kormány támogatja a demokráciát, azt akarjuk, hogy a román nép azt a választást hozza meg, amelyet helyesnek tart. És mi külföldi beavatkozást látunk ezekkel a választásokkal kapcsolatban, azt a mintát, amelyet más esetekben Oroszországnak tulajdonítottak, a közösségi médiában és más manipulációkban. És nagyon egyértelműen, a román jelentések szerint orosz behatolást a közintézményekbe. És ez aggasztó, mert megnehezíti a román emberek számára a döntések meghozatalát. Mi pedig azt akarjuk, hogy a románok döntsenek Románia sorsáról, külföldi beavatkozás nélkül” – mondta O'Brien a bukaresti amerikai nagykövetségen.
O'Brien azt is elmondta, hogy ha ő román lenne, akkor egyszerűen csak azt kérdezné, hogy „ki miért fizet” és „kinek van haszna belőle”.
„Bejelentettük, hogy minden lehetséges módon támogatjuk a vizsgálatot. De még egyszer mondom, ez egy romániai vizsgálat, a románok a saját szuverén döntéseiket hozzák meg. Ha én román lennék, megkérdezném, hogy ki fizet, miért, és ki profitál egy bizonyos eredményből. És ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eldöntsük, kiben lehet megbízni, és kiben nem. És ennek nagy része a bátor oknyomozó újságíráson múlik. Mert sok történet onnan származik, nem a titkosszolgálatoktól, hanem az erős, minőségi újságírástól. Ezért mindenkit arra bátorítok, hogy támogassa a független újságírást” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk,
„Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Georgescu anélkül, hogy állításait bármiféle bizonyítékkal alátámasztaná.
Calin Georgescu nem először beszél arról, hogy Románia háborút indít Oroszország ellen. A román hírszerző szolgálatok a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) bemutatott, majd később titkosítás alól feloldott dokumentumokban jelezték, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson külföldi részvétel történt a függetlenként induló Georgescu kampányában. A szervezett bűnözés elleni ügyészség vizsgálatot indított, de egyelőre nem tettek nyilvános bejelentést a Călin Georgescu csapatának tagjai elleni esetleges vádemelésről.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!